A magyar nyelv napja – november 13.
„A magyar nyelv nemcsak szó és hang – hanem lélek, múlt és jövendő.”
1844november 13-án törvénybe iktatták, hogy a magyar nyelv legyen a nemzet hivatalos nyelve. E napon nem csupán a szavak szépségére emlékezünk, hanem arra az útra is, amelyen nyelvünk végigkísérte a magyarság sorsát.
A magyar szó őrzi a honfoglalás dalait, a templomok falába vésett imákat, a népdalok bánatát és örömét – mindazt a szellemi kincset, amelyet évszázadokon át nemzedékek adtak tovább egymásnak.
Ősi, archaikus nyelvünk rétegei olyan mélyről fakadnak, mint forrás a hegy alól: tisztán, érintetlenül. Szavainkban ott rezdül az ősök bölcsessége, a természet rendjének ismerete, a hit és az élet szeretete. A magyar nyelv képei, hangzása, ritmusa mind arról tanúskodnak, hogy e nyelv a lélekből nőtt ki, s ma is abból táplálkozik.
Nekünk, pedagógusoknak az a feladatunk, hogy édes anyanyelvünket ápoljuk, gondozzuk és továbbadjuk a következő nemzedéknek.
A szóval tanítunk, a szóval gyógyítunk, a szóval emelünk. Tanítványaink szívében így tovább él az ősök nyelve – tisztán, szeretettel, hittel.
Őrizzük, használjuk és adjuk tovább ezt a kincset!
Mert amíg a magyar szó él, addig él a magyar lélek is.
„A magyar nyelv: a szív zenéje és a nemzet lelke.”
Fotó: saját NPK H. Zsuzsa
