Az új kormány megalakulásakor a Nemzeti Pedagógus Kar is örömmel látta, hogy az oktatás ügyének ismét önálló tárca lesz a felelőse. Az első felvetések és nyilatkozatok alapján már látható, hogy milyen rövidebb és hosszabb távú tervek azok, amik biztosan számításba jönnek.
Június 5-én pénteken többek között ezekről volt szó Lannert Judit Miniszter Asszonnyal való megbeszélésen, ahol Horváth Péter az NPK elnöke képviselte a Kart.
Az eddig eltelt rövid idő alatt már két olyan intézkedés történt, amely konkrét formát is öltött:
a, A nevelőtestületek véleményezik az igazgatói pályázatokat, amivel teljes mértékben egyetértünk. Nyilvánvaló, hogy a pályázatban leírtak nagyobb részét az igazgatónak a nevelőtestülettel együtt lehet csak eredményesen megvalósítani, így az, hogy erről mi a véleményük nagyon is fontos. Már, amikor ez kikerült a jogszabályból, akkor is a véleményezés megmaradása mellett voltunk, nem vitatva, hogy a kinevezés a fenntartó döntése.
b, A teljesítmény értékelés jelenlegi formában felfüggesztésre került. Egyetértve azzal, hogy szükséges időről-időre értékelni a pedagógus, az igazgató, és az intézmények munkáját, kétségtelen, hogy a mostani formájában a rendszer nem igazán volt alkalmas erre. Többek között azért, mert:
– túlságosan merev,
– a kelleténél több adminisztrációval jár,
– nem egyértelmű, hogy mi jár érte.
Ezek alapján nem elég motiváló, és nagyon kevés mozgástér van a helyi szempontok figyelembevételére.
A további eddig ismert felvetések között rövid távon kezelhető:
a, Kompetenciamérés, ami a tavaszi időszakban 4-11. évfolyamon 6 területen jelent kötelező méréseket, erősen megterhelve ezt az időszakot. Egyetértve azzal, hogy időszakonként nagyon is érdemes látni és elemezni adatokat a fejlődésről, ilyen gyakran, és ennyire széles spektrumban az NPK is többször jelezte, hogy túlzottnak tartja a méréseket.
b, Mindennapos testnevelés elvével nem nagyon lehet vitatkozni. Az életszerű megvalósítása viszont sok nehézségbe ütközik. Különösen úgy, hogy a korábbihoz képest az előző időszakban sokkal merevebben kellett értelmezni. Korábban többször javasoltuk, hogy középiskolában, vagy legalább az utolsó két évfolyamon legyen lehetőség arra, hogy a testnevelés óraszáma heti három lehessen.
Amennyiben pedig maradna a heti öt óra, úgy a korábbi lehetőséghez visszatérve lehessen mentesízést adni heti két órában azoknak, akik szervezett formában sportolnak, táncolnak, valamiféle testmozgást heti rendszerességgel, igazolhatóan végeznek.
c, A tankötelezettséggel kapcsolatban azzal értünk egyet, hogy nem elsősorban az életkor a legfontosabb, hanem az, hogy aki kikerül az iskolarendszerből rendelkezzen érettségivel, vagy szakmával, de legalább valamilyen részképesítéssel. Önmagában a 18 évre való emelést nem tartjuk előbbre vivőnek.
Ezeknél összetettebb problémák is szóba kerültek, mint az:
a, Intézmények fenntartóinak kérdése. Az NPK véleménye szerint az intézmények fenntartásánál az a legfontosabb, hogy rendelkezésre álljon a megfelelő finanszírozás, meglegyen a valódi támogatást lehetővé tévő szakmai tudás, és a vezetés munkánkat segítő szándéka. Nem gondoljuk azt, hogy minden intézmény vissza tudna kerülni a saját településének önkormányzatához. Az is kétségtelen, hogy egy vegyes rendszer nagy különbségeket tudna produkálni. Így leginkább azt a megoldást tudjuk támogatni, hogy a jelenlegi rendszert átvizsgálva, a feltételeket az első részben megfogalmazotthoz igazítva egy szerkezetében a mostanihoz hasonló fenntartói szerkezet alakuljon ki.
Az igazgatói hatáskörök tekintetében:
– a gazdálkodásnál rendelkezésre kell állni egy olyan értelmezhető keretnek, ami az alapbéren felüli juttatások, az indokolt beszerzések alapján tervezhető kell legyen,
– munkáltatói kérdésekben csak nagyon indokolt esetben ne az igazgató döntsön a felmerülő kérdésekben.
– szakmai feladat ellátásában egyértelműen a jelenleginél nagyobb szabadság szükséges.
b, A Nemzeti alaptanterv kérdése mindenkit erősen foglalkoztat, hiszen ez határozhatja mega jövőben az oktatásunk:
– irányát (XXI. századi oktatás)
– tantárgyi szerkezetét (mire van szükség?)
– tartalmát, követelményeit (mennyire kell szabályozni?),
– módszereit (remélhetően minél szabadabban)
– óraszámokat (csökkenni kell).
c, Az egész ország iskolai hálózatának áttekintése az egyedi szempontok figyelembevételével.
Ezeken kívül napirenden van a továbbképzések, a pedagógus óraszámok, a NOKS dolgozók száma és bérezése, a tankönyv választás szabadsága, amiről hallhattunk.
Az NPK átvilágítása elkezdődött, elküldtük a kért dokumentumokat, amelyek alapján elkészítik majd a működésünk tervezetét.
Fotó: saját NPK