Egyre vonzóbb pedagógusnak lenni.
– A legfőbb cél, hogy megbecsüljük a pedagógusokat – jelentette ki a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára a pedagógusok új életpályamodelljéről tartott kerekasztal-beszélgetésen.
Balatoni Katalin arról beszélt, hogy Magyarország és az Európai Unió társfinanszírozásban megvalósuló pedagógus-életpályamodell projektjének keretében olyan történik ma a magyar köznevelésben, amely előremutató, sok mindent biztosít az országnak, és büszkék az eddig elért eredményekre. Továbbá olyan jövőkép látszik, amely mindenkinek bizalomra és hitre ad okot – tette hozzá.
A helyettes államtitkár úgy fogalmazott: „a legfőbb cél, hogy megbecsüljük a pedagógusokat, kimutassuk azt a fajta elismerést, amit a munkájukért bőven megérdemelnek.”
Szeretnék, ha a pedagóguspálya vonzó lenne, azoknak is, akik már ezen a pályán vannak, és azoknak is, akik jövőben ezen a területen szeretnének dolgozni – mondta.
A pedagógusok munkája nagyon fontos egy nemzet életében, ezért kiemelten kell a kormányzatnak is foglalkozni a területtel. A projektben hosszútávú garanciát vállalnak a tavaly elindult béremeléssel, hogy biztosítsák a pedagógusok megfelelő létszámát és a megfelelő szakmai munkát – mutatott rá.
A helyettes államtitkár közölte: „a béremelés 2024-ben 140 ezer pedagógust érintett, 2025-ben már 143 ezret érint majd. Saját forrásból 2022-ben és 2023-ban is volt már béremelés, akkor kétszer tíz százalékos valósult meg. Tavaly uniós társfinanszírozású projekttel átlagosan 32,2 százalékkal emelték a pedagógusok bérét, így a tankerületi iskolákban dolgozó pedagógusok átlagbére 2024-ben 652 ezer forint volt”
Az átlagos emelés mellett a béremelés része volt a mesterdiplomával rendelkező pedagógusok plusz 2 százalékos emelése, illetve a matematika, digitális kultúra, természettudományi tantárgyak területén további 4 százalékos bértöbbletet kaptak a pedagógusok.
Továbbá növekedett az osztályfőnöki, az igazgatói, a munkaközösség-vezetői, a többlettanítási, a nemzetiségi, a gyógypedagógiai és a diabéteszpótlék is. A hátrányos és a halmozottan hátrányos településeken, illetve feladatellátásban dolgozó pedagógusok további 20 százalékos béremelésben részesültek, ami több mint húszezer pedagógust érintett – fejtette ki a politikus, aki a további kormányzati intézkedések közé sorolta az életpálya bevezetését és a teljesítményértékelést.
Megduplázódott a tanárnövendékek száma
Balatoni Katalin beszámolt arról is, hogy 2022-höz képest szinte megduplázódott a pedagógusképzésre jelentkezettek száma, és több mint 15 ezer hallgató kezdte meg a tanulmányait országszerte. A pályakezdők belépésének számai is nagyon jók, és sokkal nagyobb a belépők aránya, mint azoké (kevesebb mint kétezer), akik várhatóan az év végéig nyugdíjba vonulnak.
Kitért arra is, hogy a 143 ezer pedagógus 4,6 százaléka nyugdíjasként dolgozik. A helyettes államtitkár elmondta: 2025-ben a cél, hogy a tankerületi iskolákban a pedagógusok átlagkeresete elérje a 844 ezer forintot. Továbbá azt várják, hogy
2027 elejére a pedagógusok átlagbére meghaladja az egymillió forintot.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke arról beszélt, az állam egyik fő feladata, hogy a köznevelés körülményeit biztonságosan szervezze meg: legyen megfelelő számú munkaerő, amely a feladatát megfelelő színvonalon látja el. Kiemelte, a béremelésnek már rövid távon is látszik a hatása, hiszen egyre több a jelentkező az állásokra. Továbbá a magasabb bér meg tudja akadályozni a pályaelhagyást, és vannak visszatérők is – fűzte hozzá.
Sóváriné Kiss Erika, az Országos Óvodavezetők Szakmai Egyesülete elnöke elmondta, az óvodai ágazat örömmel fogadta az intézkedéseket, a béremelést és a szabályozást. Optimistán tekintenek a jövőre, már most megnyugvást ad számukra a képzésekre jelentkezők száma.
Laurent Sens, az Európai Bizottság foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás főigazgatóságának főosztályvezetője arról beszélt, a projekt az egyik legköltségesebb, kétmilliárd eurós befektetés. Szerinte a projekt egy olyan befektetés, amely biztonságot ad a tanároknak és azoknak a diákoknak, akik tanárok szeretnének lenni. A végső cél, mint hangsúlyozta, a tanári pálya vonzóvá tétele.
Novák István, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem rektorhelyettese arról számolt be, hogy nagy az érdeklődés a pedagógusképzés iránt, az intézmény pedagógusképzésére 2022-ben a felvettek száma 606 volt, 2024-ben pedig már 1297.
A béremelés hatására az álláshelyekre is megnőtt a jelentkezők száma – jegyezte meg.
Fotó: MTI/Purger Tamás
