A magyar oktatási rendszert számos kritika éri, a diákok romló http://Még sosem teljesítettek ilyen rosszul a magyar diákok matekból a PISA-teszten – Forbes.hu nemzetközi teszteredményei és az elavult tananyag mellett a forráshiány is gyakran felmerül. Azonban a forráshiányt sérelmező pedagógustüntetések ellenére úgy látszik, Magyarország az Európai Unió középmezőnyébe tartozik GDP-arányos oktatási költésekben. Hogy lehetséges ez? Ennek jár utána ez a cikk, elemezve az oktatási költések szerkezetét a Kopint-Tárki Mire költ a magyar állam? című tanulmánya (pdf) http://57-Muhelytan_COFOG.pdf alapján.
Az elmúlt 20 évben csökkenés figyelhető meg az állam oktatási költéseiben: 2003-ban az állami kiadások 13 százalékát, 2010-ben 11,5, 2022-ben pedig már csak 10,4 százalékát fordította az ország az oktatásra. Ha a széles körben használt mutatószámot használva a bruttó hazai össztermékhez (GDP) viszonyítunk, akkor ez az érték 2003-ban 6,4, 2010-ben 5,5, míg 2022-ben 5 százalék volt. Egy évvel később pedig így nézett ki a magyar érték az uniós mezőnyben:
Oktatási kiadások 2023-ban a GDP százalékában
A *-al jelölt országos esetében az értékek előirányzatok, azonban 2022-ben Magyarország a hasonlóan előkelő 10. helyet szerezte meg.
Chart: Schermann PéterSource: EurostatGet the dataCreated with Datawrapper
Mint látszik, a csökkenő tendencia ellenére 2023-ban a GDP-arányos oktatási kiadásokban holtversenyben a hetedik helyen álltunk az Európai Unióban. Ezzel el voltunk maradva Lettországtól és Belgiumtól, de előztük http://Kormányzati kiadások funkció szerint – COFOG – Statistics Explained – Eurostat Lengyelországot, Csehországot, Romániát és Szlovákiát is. Furcsa ellentétben áll tehát a fenti régiós összevetés és az általános vélekedés az oktatás helyzetéről. Hogyan lehetséges, hogy állampolgárok tízezrei vonultak utcára a tanártüntetések során, forrásnövelést követelve, miközben egész jól állunk EU-s összevetésben?
Óvodák és általános iskolák
A kiadásokat részletesebben kell megvizsgálnunk ahhoz, hogy jobban megértsük az oktatás finanszírozási helyzetét. Az oktatási kiadások szerkezete jelentősen megváltozott az elmúlt évtizedekben. 2003-ban a magyar állam óvodákra és általános iskolákra a költségvetési kiadások 5,5 százalékát, míg a teljes oktatási rendszerre 13 százalékát fordította.
Az óvodai és az általános iskolai rendszerben egy gyermek általában 11 évet tölt el. Ez az állami oktatási-nevelési rendszerben eltöltött idő oroszlánrésze. Így nem meglepő, hogy 2003-ban az oktatásra fordított teljes összeg több mint 40 százaléka a 3-14 éves gyerekekkel foglalkozó intézményeknek jutott.
A helyzet azonban megváltozott. Mint az alábbi grafikonon látszik, a 2010-ig tartó időszakban meredeken csökkentek az óvodákra és az általános iskolákra fordított források: 2010-re ez már csak az állami kiadások 3,7 százalékát, az oktatási kiadásoknak pedig a 32,7 százalékát tette ki. A trend 2010 után sem állt meg, 2017-ben az állami források 2,7 százalékát tette ki az általános iskolák és az óvodák finanszírozása, az oktatási kiadásoknak pedig a 25,4 százalékát emésztette fel ez az alrendszer. 2022-re aztán újabb csökkenés következett be.
Óvodákra és általános iskolákra fordított források a teljes oktatási kiadás százalékában
Középiskolák
Térjünk át a középiskolákra! Itt az arányos ráfordítások a 2000-es években és a 2010-es évek elején növekedtek, a 2010-es évek második felében stagnáltak, majd 2020-tól csökkentek. 2022-ben a államháztartási kiadások 2,9 százalékát, az oktatáson belül 28 százalékát költötték a középiskolákra.
Az oktatási-nevelési intézményrendszerben eltöltött idő legnagyobb részét óvodákban, általános iskolákban és középiskolákban töltjük. Sokan csak az oktatási intézmény rendszer ezen szintjeivel találkoznak. Ennek ellenére az oktatási kiadásaink kevesebb mint felét használjuk fel ezekben a szegmensekben.
Ez azért is probléma, mert az oktatás a társadalmi mobilizációs hatását akkor tudja kifejteni, ha a szegényebb hátterű gyerekek leszakadását – és a társadalmi különbségek http://Egyenlőtlenség vagy esélytelenség? Magyarország kettős arca újra termelődését – időben elkezdi megakadályozni. A költések szerkezetét vizsgálva nem meglepő, hogy a magyar oktatási rendszer nem teljesít jól http://Telex: Drámai, ahogyan a magyar oktatási rendszer a legszegényebb gyerekekkel bánik
a társadalmi mobilizáció terén, és a tanártüntetések tízezreket tudtak megmozgatni.
Hiszen a legtöbbeket érintő területekre a források csupán felét költjük.
A nyertes
Az oktatási kiadások egésze is csökkent az elmúlt években, azonban az oktatási költéseken belüli szerkezetváltásnak köszönhetően van nyertese is az elmúlt évek oktatáspolitikájának, legalábbis a költségvetési sorok szintjén: a felsőoktatás.
2020-ig a felsőoktatási kiadások a költségvetés 1,8 százaléka körül stagnáltak, azonban 2021-ben hatalmas növekedésnek indultak, és 2022-ben már az állami kiadások majdnem 4 százalékáért a felsőoktatás volt felelős. Sajnos további bontást nem találtam, így nem egyértelmű, mi okozhatta ezt az ugrásszerű növekedést, de valószínűleg köze lehet az egyetemek közalapítványba szervezéséhez.
Szerettem volna részletesebben is megvizsgálni az oktatási kiadásokat, de a fentieknél részletesebb bontást nem tudtam fellelni. Miközben a politika – a kormány – egyik, ha nem a legfontosabb feladata az adóbevételek elosztása, az Open Budget Survey szerint a magyar költségvetés az egyik legkevésbé átlátható a világon. Olyan országoknak transzparensebb http://Rangsor | Nemzetközi Költségvetési Partnerség
a költségvetése, mint Románia, Mongólia, Albánia, Pakisztán vagy Szomália. Ez azért is szomorú, mert mindannyiunk érdeke lenne az átlátható költségvetés, hiszen így tudnánk pontosan nyomon követni, mire mennek el adóforintjaink.
A KLIK és a bérköltségek
A homályban maradó információk ellenére is akad egy érdekes részlet a költségvetésben, amelyre szeretném felhívni a figyelmet. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) központi szerepet kapott http://Út a közoktatás teljes centralizációja felé – a KLIK rövid története 2010-től napjainkig | atlatszo.hu
az oktatási rendszer 2010 utáni centralizációjában. A KLIK Magyarország egyik legnagyobb munkaadója, ugyanis az állami általános iskolai és gimnáziumi tanárokat, illetve iskolai alkalmazottakat mind a KLIK foglalkoztatja.
A KLIK-nek saját költségvetési sora van, így könnyen ki lehet olvasni, mennyit költött az állam az iskolai alkalmazottak fizetésére. Ez azért is fontos, mert a pedagógustüntetések és a tanárhiány egyik fő oka a tanárok alacsony fizetése volt, amelyre a kormány úgy reagált, hogy érdemi bérfejlesztést csak az európai uniós források megérkezésével tud biztosítani. De ez vajon tényleg így van a költségvetés alapján?
2022-ben a Klebelsberg Központ személyi jellegű kiadásai 600 milliárd forintra rúgtak (ebből 75 milliárd visszafolyt az államhoz adók és járulékok formájában). Ebbe minden bizonnyal beleszámítanak a KLIK azon alkalmazottai, akik a központ működését végzik, és koordinálják az iskolai igényeket, de az általános iskolák és a gimnáziumok pedagógusainak, illetve az iskolai kisegítő személyzetnek a fizetése is. Viszont nem tartozik bele az óvodákban, az egyetemeken és a szakképző intézményeknél dolgozók bérköltsége. Az egyházi iskolák sem a KLIK alá tartoznak, így az általános és középiskolás tanulók 16-17 százalékát http://Kasztrendszer kialakulásához vezet az oktatási egész pályás letámadás – G7 – Gazdasági sztorik érthetően
oktató egyházi iskolai dolgozók bére sem számít bele a 600 milliárdba.
A KLIK feladata, hogy fenntartsa és működtesse az állami általános iskolákat és gimnáziumokat, erre összesen 808 milliárdot költött http://oktató egyházi iskolai dolgozók bére sem számít bele a 600 milliárdba. A KLIK feladata, hogy fenntartsa és működtesse az állami általános iskolákat és gimnáziumokat, erre összesen 808 milliárdot költött 2022-ben. Ezen kívül az állam további 211 milliárdot fordított a szakképzési intézményeket működtető – KLIK-hez hasonló – központi szervre, a Szakképzési Centrumokra. Az oktatást magas munkaerő-intenzitású területként szokták jellemezni, így nem meglepő, hogy a KLIK-nél 74, a Szakképzési Centrumoknál pedig a kiadások 73 százalékát a munkabérek adták. Azonban annak fényében, hogy az általános iskolák, a gimnáziumok és a szakképző intézmények dolgozói működtetik az oktatási rendszer gerincét – 12 évig biztosítják a magyar gyermekek jelentős részének tanulását -, és az állam 2022-ben 3300 milliárdot költött összesen oktatásra, kevésnek tűnik a béreikre fordított 753 milliárd.
Meglepő, hogy az oktatás központi részét működtető dolgozók bérköltsége ennyire alacsony a teljes kiadások arányában, míg az ezekben a rendszerekben eltöltött idő meglehetősen hosszú. Ezért szerettem volna megmutatni a pedagógus-béremelés utáni állapotot is, de sajnos nem találtam adatokat arra vonatkozóan, mennyit költött az állam oktatásra 2024-ben. Viszont a Magyar Nemzet Jövőre ötszázmilliárddal többet költ a kormány oktatásra című cikkéből https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/jovore-otszaz-milliarddal-tobbet-kolt-a-kormany-oktatasra vissza lehet fejteni, hogy 2024-ben a kormány mintegy 3400 milliárdot költött erre.
Ugyanebben az évben a Klebelsberg Központ és a Szakképzési Centrumok fizetésekre a költségvetés szerint 604 és 150 milliárd forintot költhetett, ezzel az oktatási kiadások 22,1 százalékát tette ki az állami általános és középiskolákban dolgozó pedagógusok és kisegítő személyzet (illetve feltehetően a KLIK központjaiban dolgozók) bérköltsége, ami kissé elmarad a 2022-es 22,8 százalékos szintről. Igaz, a valós 2024-es béradat ettől akár jelentősen is eltérhet, ahogy az két évvel korábban előfordult a költségvetés http://2021. évi XC. törvény Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről – Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye és az annak tényleges végrehajtását mutató zárszámadási törvény http://2023. évi LXXIII. törvény a Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló 2021. évi XC. törvény végrehajtásáról – Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
szerint, és hasonló volt a helyzet 2023-ban is.
Az látszik tehát, hogy az általános és középiskolai tanárok bérköltsége nem jelent elviselhetetlen terhet a költségvetésnek, sőt az oktatási kiadásokon belül is meglepően kis súlyt képvisel. Így még az is felmerül, hogy az általános és középiskolai tanárok bérfejlesztését az oktatáson belüli forrás-átcsoportosítással is meg lehetne oldani. Ennek megítéléséhez szükségesek lennének részletes és átlátható adatok az oktatási kiadásokról, mindenesetre a GKI 2022 őszén arra jutott (pdf) https://www.gki.hu/wp-content/uploads/2022/11/Pedagogus-beremeles-221026.pdf hogy a pedagógusok bérrendezése „csak kormányzati akarat kérdése”, azaz hazai költségvetési forrásból is meg lehetne valósítani.
Forrás: https://g7.hu/kozelet/20250521/miert-ne-tudna-sajat-penzbol-emelni-a-tanarok-beret-a-kormany/
Fotó: Kiosztja a feladatlapokat egy tanár a történelem írásbeli érettségi vizsgán a Szent József Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégiumban Debrecenben 2025. május 7-én. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
