Beszámoló VI. KONFERENCIÁNKRÓLNPK Fejlesztő, Konduktív és gyógypedagógiai tagozat
KONDUKTÍV PEDAGÓGIAI MUNKACSOPORT
Munkacsoportunk 2025.május 27-én tartotta meg Konduktív pedagógia minden életkorban címmel. Ez volt Munkacsoportunk VI. Konferenciája.
A Konferenciánk lebonyolításában nyújtott segítségéért ezúton is köszönetet szeretnék mondani konduktor Kollégáimnak és a Nemzeti Pedagógus Kar ügyintézőjének, Nagyné Szabó Etelkának, valamint irodai és pénzügyi asszisztensének, Uhljár Editnek.
A résztvevőket Szőllősi Mária Hajnalka, szakvizsgázott konduktor ,a NPK Fejlesztő-, konduktív és gyógypedagógiai szakma tagozat Konduktív pedagógiai munkacsoportjának vezetője köszöntötte Dr. Hári Mária gondolataival, melyek a konduktív pedagógia kezdeteiről szóltak és a Dr. Pető Andrással való közös munkájának első lépéseit mutatták be Doktornő akkori érzéseivel, konduktív pedagógiai szemléletének megalapozásával és Tanítója, a konduktív pedagógia megalkotója munkásságának bemutatásával. Kifejezte a köszöntőben azon meglátását, hogy a konduktív pedagógia rendszere egyedülálló még mindig a világon, s e rendszer megalkotóinak gondolatait fontos megismernünk, megőriznünk.
A Rendezvényt az eseménynek helyet adó Nemzeti Pedagógus Kar alelnöke, Bodrogai Tibor nyitotta meg. Elmondta, hogy nagy örömmel tett eleget a kérésnek és biztosítja helyszínül Konferenciánkhoz a dísztermet. Elismerően beszélt munkacsoportunktól, méltatta a konduktorok munkáját, hangsúlyozva a konduktív pedagógia hungarikum voltát.
Dr. Kiss László, a Belügyminisztérium Köznevelés-igazgatási Főosztály Kiemelt Figyelmet Igénylő Gyermekek, Tanulók Ügyeinek Osztálya pedagógiai szakszolgálati és gyógypedagógiai referense előadásnak címe A sajátos nevelési igényű és a pedagógiai szakszolgálati szolgáltatásokban részesülő gyermekek, tanulók ellátásának aktualitásai volt. Így összegezte előadását: „A releváns statisztikai adatokat vizsgálva az tapasztalható, hogy kis mértékben emelkedett a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók száma a köznevelés rendszerében, mely főképp az egyéb pszichés fejlődési zavarral, illetve az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekek, tanulók esetében figyelhető meg, és amely nem magyar sajátosság, nemzetközi szinten ugyanez tapasztalható. Ezzel párhuzamosan természetesen nőtt az őket ellátó intézmények és a speciális szakemberek száma is. Jelenleg már több, mint 4300 intézmény látja el a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését-oktatását, a köznevelésben foglalkoztatott gyógypedagógusok, konduktorok száma 2010 óta megduplázódott, 5700 főről 11 000 főre, ahogyan szintén megduplázódott a pszichológusok száma is, 1000-ről 2200 főre. A pedagógiai szakszolgálati ellátások száma az utolsó vizsgált időszakban közel 600 000 volt, mely 50 %-os emelkedés 2014 óta. Aktuálisan felmerülő kérdések a tényleges ellátások során, melyekre minden esetben külön figyelmet kell fordítani, az ellátási jogosítványok megoszlása az egyes intézmények közt, a külföldi szakértői vélemények elfogadhatósága, a külön élő szülők jogai és az egyes ellátások kötelezősége. Jelenleg két központi szakmai felmérés és összefoglaló elkészítése van folyamatban, az egyik az utaztatási szolgáltatások feltérképezését, a másik az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatok tevékenységének feltérképezése szolgálja.”
Molnár Józsefné Lendvai Judit, Semmelweis Egyetem Pető András Kar Egységes Konduktív Pedagógiai Módszertani Intézmény Konduktív Gyakorló Szakiskolája konduktora, mesterpedagógus-jelölt Képességek fejlődése és fejlesztési lehetőségei digitális világunkban címmel tartotta meg előadását, melyet így foglalt össze:. „Hatodik éve nyitotta meg kapuit a Konduktív Gyakorló Szakiskolánk. A konduktív szakiskola célja, hogy a mozgássérült tanulóknak esélyt adjon a folyamatos konduktív nevelés biztosítására és a szakiskolai, szakképzettséget adó képzésre. Szakiskolánkon a teljes napon keresztül (reggel 7- a kollégistáknak este- 20 óráig) a konduktív nevelési rendszernek megfelelő, konduktív napirendben történik a nevelés és az oktatás. enyhe értelmi fogyatékos, illetve mozgásszervi fogyatékos tanulók számára készült speciális kerettanterv szerint konduktív szemléletű helyi tanterv alapján A mozgássérült tanulók esetében a képzés pedagógiai és szakmai céljai kiegészülnek egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs célokkal. Szakmai képzésünk a számítógépes adatrögzítő képzés. A Kreatív, az Irodai kisegítő és az Életvitel modulok elméleti és gyakorlati óráin a munkába állást esetlegesen lehetővé tévő, szakmatanulással kapcsolatos és más munka jellegű tevékenységek végzésére megfelelő mozgásformák alkalmazását alakítjuk és tanítjuk, a helyes testtartással, a szükséges segédeszközök használatával. Kidolgoztuk és elindítottuk „Nyitott szerda” programunkat, mely során külső életvezetési technikákat, életviteli elemeket, szolgáltatások használatát, ügyintézést, vásárlást tanulnak tanulóink, miközben fokozatosan, egyre önállóbbá válnak, mind a különböző tevékenységekben, a kommunikációban, a kapcsolatokban, a közlekedésben. Intézményünk tanulói érdeklődésüknek megfelelően részt vehetnek különböző szakkörök munkájában. A szakköröket iskolán belül szervezzük, és szakképzett pedagógusok vezetik őket. Intézményünk három egysége – a Konduktív Általános Iskola, a Konduktív Szakiskola és a Pető Kollégium elnyerte az Örökös Ökoiskola, a „Boldog Iskola” és „Boldog Kollégium” megtisztelő címet.”
Berényi Dián, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Atipikus Viselkedés és Kogníció Gyógypedagógiai Intézet egyetemi tanársegéde, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Doktori Iskola doktorandusza, a Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Mándy Iván Szakképző Iskola és Szakiskola gyógypedagógus-oktatója Sajátos nevelési igényű tanulók középfokú szakképzése című előadásában tapasztalatait osztotta meg velünk, melyet így foglalt össze: „Az előadásban a jelenlegi, hazai, középfokú szakképzésben való továbbtanulási lehetőségek kerültek bemutatásra a sajátos nevelési igényű tanulókra fókuszálva. Továbbá olyan, továbbtanulás szempontjából lényeges gondolatok kerültek előtérbe, melyek nagymértékben támogathatják a továbbtanulás előtt álló fiatalokat és családjaikat a megfelelő intézmény- szakmaválasztási döntés meghozatalában. Ilyenek például a nevelési-oktatási forma (együtt- vagy különnevelés), a szakképző vagy köznevelési intézményben rejlő lehetőségek, az ottani munkát meghatározó kerettantervek, speciális pedagógiai támogatás kérdései (alkalmazásban álló vagy utazó szakember jelenléte).”
Estefán Lea, a Semmelweis Egyetem, ÁOK, Gyermekgyógyászati Klinika Bókay utcai részleg, Arc Rekonstrukciós Centrum Hang-, beszéd- és nyelésterapeuta szakembere, jelenleg képzésben lévő Laktációs Szaktanácsadó hallgató előadása az alábbi címet kapta: A rágás és nyelés szerepe a beszéd fejlődésének szempontjából – Az orofaciális motorium fejlesztésének fontossága szondatáplált gyermekek esetében, melyben a következőkről esett szó: „Az előadás az orofaciális motorium fejlődésének szerepét vizsgálja a beszéd kialakulásában, különös tekintettel a szondatáplált gyermekekre. A beszédmozgások megalapozását jelentő orális funkciók – szopás, rágás, nyelés – fejlődése érzékeny időszakhoz kötött, amelyet a szondatáplálás megzavarhat. A bemutató áttekinti a szondatáplálás lehetséges indikációit, előnyeit és hátrányait, valamint hangsúlyozza a multidiszciplináris szemlélet és a korai orofaciális stimuláció jelentőségét. Az előadás gyakorlati terápiás megközelítéseket mutat be, köztük a non-nutritív szopás, az evésfókuszú és nyelésterápiás eljárások szerepét. Két esetbemutatás illusztrálja, hogyan támogatható a szondáról történő átállás, az orális táplálás fejlődése és a beszédprodukció elindulása. A komplex terápiás folyamatban kiemelt szerepet kap a szülő aktív bevonása és az egyéni szükségletekhez igazodó, hosszú távú fejlesztési terv.”
Liptákné Papp Judit, konduktor-általános iskolai tanító, mesterpedagógus, pedagógiai értékelési szakértő, közoktatási vezető, a Semmelweis Egyetem Pető András Kar Egységes Konduktív Pedagógiai Módszertani Intézmény Konduktív Gyakorló Általános Iskola igazgatója „De nehéz az iskolatáska” – CP-s tanulók iskolakezdési nehézségei: azonosságok és eltérések az integrált és szegregált óvodákból érkező gyerekek esetében címmel tartott előadást, mely a következőkről tudósított bennünket:. „Az előadásban bemutatásra kerültek a Semmelweis Egyetem Pető András Konduktív Gyakorló Általános Iskolájába érkező, CP-s tanulók iskolakezdési problémái. Nemcsak az óvodából iskolába történő átmenet okoz problémát számukra, hanem a mozgássérülés mellett jelentkező számtalan járulékos tünet is. A kisiskoláskor a tanulás szempontjából meghatározó, kritikus életkori szakasz. Fontos a fejlesztendő területek feltárása. Az iskolai mérések (Pl. DIFER, GMP diagnosztika, GMFM, GMFCS) elengedhetetlenek a sikeres fejlesztés érdekében. Az iskolában elvégzett DIFER mérések 11 tanévet átfogó eredményein keresztül nemcsak az egyes részképességek fejlettségi szintjéről szereztünk információkat. A háttérváltozók ismeretében több, hasznos megállapításra is szert tettünk, többek között arra a kérdésre is választ kaptunk, melyek az azonosságok és különbségek az integrációból és a szegregált intézményekből érkező, iskolát kezdő tanulók között.
Azonosságok:
- Azok a gyerekek, akiknél nagyon korán – néhány hónapos korban – elkezdődött a fejlesztés, könnyebben vették az iskolai kihívásokat, jobb eredményeket értek el a teszteken, azoknál a tanulóknál, akiknél ez elmaradt, nagyobb elmaradást mutattak, és a későbbiekben lassabb fejlődést tapasztaltunk.
- A családi háttér, a szociokulturális közeg, a szülői hozzáállás, következetesség egyformán fontos tényező volt a gyermekek eredménye szempontjából, akár integrációból, akár szegregált intézményből érkeztek.
Különbségek:
- Az integrációból jellemzően a GMFCS szerint 1-3, míg a szegregált óvodákból a GMFCS szerinti 3-5 besorolású tanulók érkeznek.
- Az integrációból érkező tanulók esetén gyakrabban tapasztaltunk „túlfejlesztést”: nagyon sok helyre vitték a gyermeket speciális, kétszemélyes helyzetben történő fejlesztésre, ezért az olyan részképességek, amelyek elengedhetetlenek az iskolakezdéshez – pl. a szociális kompetenciák – nem fejlődtek megfelelően.
- Az integrációból érkező gyermekek esetén gyakrabban tapasztaltunk elhanyagoló szülői magatartás következményeként elmaradást.
- A szegregált óvodából érkező szülők egységesebb nézőpontot képviseltek, minden esetben érződött a szülői edukáció hatása.
- Jellemző volt az integrációban a rendkívül eltérő óvodai intézményi háttér, mely a tárgyi feltételek különbözőségében a megfelelő szakemberek rendelkezésre állásában, és a biztosított fejlesztések (pl. logopédia, komplex gyógypedagógiai fejlesztés) számában, jellegében nyilvánult meg.
- A szegregált intézmények minden esetben stabil, szakmailag korrekt intézményi hátteret biztosítottak, a megfelelő szakemberek rendelkezésre álltak, az előírt fejlesztéseket megkapták a gyermekek.
Összefoglalva, egy első osztályos CP-s tanuló iskolai eredményességét több tényező befolyásolja. A megfelelő szociokulturális háttér és az időben elkezdett, rendszeres specifikus fejlesztés nagyban befolyásolja a tanulók sikeres iskolakezdését.”
Dr. Kereki Judit, közgazdász, gyógypedagógus, a Családbarát Magyarország Központ Nonprofit Közhasznú Kft által működtetett Gyermekút Módszertani Központ igazgatója előadásában így foglalta össze tevékenységüket: „A Gyermekút Módszertani Központ értékmegtartó és értékteremtő munkájával gondozza a kora gyermekkori prevenciós, intervenciós tevékenységekről felgyűlt tudást, tudásbázisként és módszertani intézményként segíti a kisgyermek körül dolgozó szakembereket, az ágazatközi és szakmaközi együttműködés szemléletét erősítve a további munkában is. Amellett, hogy folyamatosan hitelesíti (validálja) a korábban öt éves munkát felölelő Gyermekút projektben kifejlesztett módszertani anyagokat, a Központ keretei között került kifejlesztésre az online gyermekfejlődési kérdőív, amely a kisgyermeknevelőket és az óvodapedagógusokat segíti a gyermekek fejlődésének nyomon követésében. Használatával könnyebben felismerhető a különböző fejlődési területeken (mozgás, kommunikácó, önállóság, megismerési készségek, társas kapcsolatok) a lehetséges elmaradás, és a szakemberek abban is tanácsot kapnak, mi ilyenkor a teendőjük, a probléma felmerülésénél milyen szakemberhez irányítsák a szülőket. A kapcsolódó képzések keretében az eszközzel illetve az on-line felület használatával ismerkednek meg a résztvevők. Ugyancsak online felületen került kifejlesztésre a szenzoros integrációs kérdőív, amely öt korcsoportra nézve, szülői közreműködéssel megvalósuló szűrő- és diagnosztikai eszköz. Mindkét kérdőív bemért, validált, sztenderdizált, a gyakorlatban jól használható eljárás.
A Gyermekút Módszertani Központ szakértői által írt Átmenetek c. könyv elsődlegesen azoknak a szakembereknek nyújt módszertani támogatást, akik a születéstől az iskolába lépésig tartó időszak átmenetei során, a családból az intézménybe kerülésnél, vagy a bölcsődéből óvodába, óvodából iskolába lépésnél segítik a gyermekek harmonikus továbblépését, új közegbe való beilleszkedését. A szakembereken kívül a szülőket is segítő, gyakorlatközpontú, érzékenyítő javaslatcsomag szemléletében alapvetően épít az a gyermek és családja körül kiépülő ágazatközi, interdiszciplináris team együttműködésének megtartó erejére. Ugyanezt a szemléletet közvetíti a Gyermekút a kora gyermekkori intervencióban c. továbbképzés, amely vegyes kiscsoportokban érzékenyíti a különböző területekről érkező szakembereket a sérülésspecifikus ellátási utak együttes bejárására.
Jelenleg is zajlik Nógrád vármegyében az a három évvel ezelőtt elindult modellprogram, amelynek keretében eddig 360 fő hátrányos helyzetű, az eltérő, megkésett fejlődés gyanújával érintett 0-6 éves kisgyermek komplex vizsgálatát szerveztük meg helyben, és a gyermekút menedzserek bevonásával eljuttatjuk őket a szükségleteiknek megfelelő ellátásba.
Szülőtámogató csoportokkal segítjük a szülőket a kisgyermekek fejlődésének megismerésében, a hétköznapi nevelési helyzetek kezelésében.
A Gyermekút Módszertani központ szakanyagai és szülőknek szóló írásai a gyermekut.hu oldalon érhetőek el.”
Az előadásokat kerekasztal megbeszélés követte, melyen több kérdés is megválaszolásra került a témákban. A kérdezők jellemzően a résztvevő konduktorok, gyógypedagógusok, kisgyermeknevelők és más pedagógusok, míg a válaszadók az Előadók voltak.
Szőllősi Mária Hajnalka az NPK Fejlesztő-, konduktív és gyógypedagógiai szakma tagozat Konduktív pedagógiai munkacsoportjának vezetője az Előadóknak nagy tisztelettel köszönte meg színvonalas előadásukat, melyek sok érdekes és használható ismerettel gazdagították a résztvevőket. A Nemzeti Pedagógus Kar Konduktív Pedagógiai Munkacsoportja ismét sikeres konferenciát valósított meg. Mutatja ezt a beszámoló hossza is.
2025.06.05.
Szőllősi Mária Hajnalka
Nemzeti Pedagógus Kar
Fejlesztő-, konduktív és gyógypedagógia szakmai tagozat
Konduktív pedagógiai munkacsoport vezetője
