A magyar tudományos-oktatási teljesítményt és a 2030-ig tartó technológiai célokat ismertette Hankó Balázs. A miniszter úgy fogalmazott: a mesterséges intelligencia (MI) a versenyképesség kulcsa, de csak világos etikai és identitásvédelmi keretek között adhat szuverenitást.
A teljes cikk a Világgazdaság honlapján érhető el. http://Elárulta a miniszter, fenyegetés vagy lehetőség-e a mesterséges intelligencia hazánknak – már több, mint 60 szakképző iskolában indult el MI-oktatás – Világgazdaság
Magyarország a „világ élvonalában” szerepel a tudomány, az oktatás, a sport és a kultúra területén – mondta Hankó Balázs kultúráért, családokért, oktatásért, felsőoktatásért, szakképzésért és innovációért felelős miniszter az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Munkaerőpiaci kihívások és a mesterséges intelligencia című konferenciáján. A tudományos eredményeket lakosságarányos összevetésekben emelte ki: az egymillió főre jutó Nobel-díjasok számában a 11. helyen, a magas technológiai igényű exportnál a 9., a gyártásban a 7. helyen állunk.
Hankó Balázs az egyetemek megújulásáról szólva azt mondta: a világ mintegy 30 ezer intézménye közül 12 magyar egyetem a legjobb 5 százalékban, 3 a legjobb 2 százalékban, és egy a legjobb 1 százalékban szerepel. 2030-ra azt a célt jelölte meg, hogy legyen magyar egyetem a világ legjobb százában, és több intézmény kerüljön be az európai top 100-ba. A felsőoktatás aranykorát” éli: a miniszter három év alatt 48 százalékos nemzetközi tudományos teljesítménynövekedést, jelentős szabadalmi bővülést és 600 milliárd forintnyi infrastruktúra-fejlesztést említett, amelyet további – megfogalmazása szerint – mintegy 1300 milliárdos fejlesztés követhet. A fiatalok kapcsán a magyar tehetségállomány nemzetközi elismertségét hangsúlyozta: állítása szerint a kutatási tehetség világviszonylatban a 10. helyen áll, míg a tudományos diákolimpiákon a fizikában a 9., matematikában az 5. helyet szereztek a magyar diákok.
A miniszter a mesterséges intelligencia gyakorlati oktatásáról is beszélt, kiemelve, hogy ősszel hatvan szakképző intézményben indult el az MI-képzés. A program célja, hogy a fiatalok, a hegesztőktől a szoftverfejlesztőkig, megismerjék és használni tudják a mesterséges intelligencia eszközeit. A jövő tavasztól a német szakképző hálózattal közösen bővül a kezdeményezés, így az MI oktatása fokozatosan az európai képzési struktúra részévé válhat. A magyar szakképzés eredményeire is kitért. A dániai szakképzési Európa-bajnokságon a magyar fiatalok négy arany- és két ezüstérmet szereztek olyan területeken, mint a szoftverfejlesztés, a robotika, a mechatronika és az ipar 4.0. A miniszter szerint ezek az eredmények mutatják, hogy a magyar képzési rendszer és a kormányzati innovációs politika összhangban van a gazdasági teljesítménnyel. A high-tech exportban a világ 9., a high-tech gyártásban pedig a 7. helyen vagyunk – mondta.
