Tízből hat pedagógus érezte már tartósan levertnek, ingerlékenynek vagy szorongónak magát – derül ki abból a friss, nem reprezentatív felmérésből, amelyet a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (Matehetsz) készített, és amelynek eredményeit az Apor Vilmos Katolikus Főiskolával közösen szervezett szakmai napon mutattak be. A szakemberek úgy látják: az oktató-nevelő munka során a szakmai beszélgetésekre elengedhetetlenül szükség van, a pedagógusok közti tapasztalatcsere ugyanakkor a kiégés kockázatát is jelentősen csökkentheti.
„Ha egy pedagógus pár napig fáradtnak vagy levertnek érzi magát, az egészségesnek mondható, de ha ez az állapot több hétig tart, az már a kiégés tünete. A megkérdezett pedagógusok 60 százaléka élt már át ilyen időszakot, 62 százalékuk ráadásul arról is beszámolt, hogy hosszabb ideig érezte magát ingerlékenynek vagy tartósan szorongott” – mondta Bajor Péter, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének (Matehetsz) ügyvezető elnöke az Apor Vilmos Katolikus Főiskolával közös szakmai napon.
Bajor Péter elmondta, hogy a nevelőtestület belső feszültségei – amit a felmérés alapján minden második pedagógus rendszeresen megtapasztal –, valamint a kommunikáció hiánya nagyban hozzájárul a pedagógusok rossz közérzetéhez és akár az elszigetelődésükhöz is. A kiégés megelőzésében fontos szerepe van az intézményen belüli rendszeres szakmai beszélgetéseknek és tapasztalatcserének – ennek köszönhetően a pedagógusok a „nem vagyok egyedül”, a „csapatként dolgozunk”, a „ha kell, merek és tudok segítséget kérni” érzését tapasztalhatják meg.
Túl kevés az idő a szakmai tapasztalatok megosztására
A Matehetsz kutatásából egyértelműen kiderül: a pedagógusok kifejezetten fontos tartják szakmai tapasztalataik megbeszélését, 98 százalékuk szívesen meghallgatja kollégáit, 97 százalékuk pedig saját élményeit, szakmai problémáit is örömmel osztja meg munkatársaival.
„Annak, aki nap mint nap emberekkel foglalkozik, szüksége van a mentális támogatásra – ez lehet coaching, mentálhigiénés, stresszkezelési tréning vagy akár más módszer is. Egy pedagógus sem képes hosszú távon jól végezni a munkáját segítség, támogatás, a munkája során felmerülő problémák kezelése nélkül. A jelenlegi jogszabályok ugyanakkor nagyon nagy munkaterhelést rónak a pedagógusokra, így ezekre a beszélgetésekre, tréningekre nehéz megfelelő alkalmat találni” – mondta Dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora. A Matehetsz kutatásából kiderül, hogy az oktatási-nevelési intézményben havonta átlagosan 6,4 órát töltenek esetfeltárással, szakmai megbeszéléssel – az egyes intézmények azonban
meglehetősen nagy szórást mutattak a tapasztalatcserére fordított idő terén. A kutatásból az is kiderült, hogy tíz pedagógus közül három úgy érzi, hogy a munkahelyén túl kevés időt fordítanak szakmai megbeszélésekre, ugyanakkor minden második megkérdezett szerint több ilyen alkalomra lenne szükség. A kutatás eredményeit ismertető Bajor Péter hozzátette: az irányított szakmai beszélgetéseknek az óvodákban és iskolákban még nincs kialakult keretrendszere.
Különleges kártyákkal harcolnak a kiégés ellen
Ilyen keretet jelenthetnek azok a beszélgetőkártyák is, amelyeket a Matehetsz fejlesztett, és a szakmai napon részt vevő pedagógusok és hallgatók is kipróbálhattak. A kártyacsomagokat kifejezetten óvodapedagógusoknak, tanítóknak és tanároknak készítették, éppen ezért négy témakörre fókuszálnak: teendők a gyermekekkel/tanulókkal, részvétel a szakmai közösségben, kapcsolat a szülőkkel, saját szakmai szerepfelfogás.
„A beszélgetőkártyák oldott hangulatú, mégis mély beszélgetésekre adnak lehetőséget. Önreflexiót, az örömök megosztását, a nehézségek felvetését, a szakmai tapasztalatcserét, a megértő közösség megtapasztalását kínálják, és ezek azok az élmények, amelyek segíthetnek megelőzni a kiégést. A kártyákkal indított beszélgetések által új szempontokat találhatnak a pedagógusok, amelyek örömtelibbé, hatékonyabbá tehetik a gyerekekkel töltött időt. A beszélgetés alkalmat biztosít a korszerű megoldások megismerésére, az egymástól való tanulásra. Emellett jótékony hatással lehet az intézményi klímára, segít kialakítani a közös pedagógiai irányelveket” – magyarázta Bajor Péter a rendezvényen.
Fotó: Getty Images
