A legfőbb cél, hogy megbecsüljük a pedagógusokat – jelentette ki a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára a pedagógusok új életpályamodelljéről tartott kerekasztal-beszélgetésen csütörtökön Budapesten.
Balatoni Katalin arról beszélt, Magyarország és az Európai Unió társfinanszírozásban megvalósuló pedagógus-életpályamodell projektjének keretében olyan történik ma a magyar köznevelésben, amely előremutató, sok mindent biztosít az ország számára, és büszkék az eddig elért eredményekre. Továbbá olyan jövőkép látszik, amely mindenkinek „bizalomra és hitre ad okot” – tette hozzá.
A helyettes államtitkár úgy fogalmazott: „a legfőbb cél az, hogy megbecsüljük a pedagógusokat, kimutassuk azt a fajta elismerést, amit (…) a munkájukért bőven megérdemelnek”. Szeretnék, ha a pedagóguspálya vonzó lenne, azoknak is, akik már ezen a pályán vannak és azoknak is, akik jövőben ezen a területen szeretnének dolgozni – mondta.
Balatoni Katalin hangsúlyozta: a pedagógusok munkája nagyon fontos egy nemzet életében, ezért kiemelten kell a kormányzatnak is foglalkozni a területtel.
A projektben hosszútávú garanciát vállalnak – a tavaly elindult – béremeléssel arra, hogy biztosítsák a pedagógusok megfelelő létszámát és a megfelelő szakmai munkát – mutatott rá.
A helyettes államtitkár közölte: a béremelés 2024-ben 140 ezer pedagógust érintett, 2025-ben már 143 ezret érint majd. Saját forrásból 2022-ben és 2023-ban is volt már béremelés, akkor kétszer tíz százalékos valósult meg. Tavaly uniós társfinanszírozású projekttel valósult meg az a béremelés, amely átlag 32,2 százalék emelte a pedagógusok bérét, és így a tankerületi iskolákban dolgozó pedagógusok átlagbére 2024-ben 652 ezer forint volt – emlékeztetett.
Balatoni Katalin elmondta, a projekt 88 százalékban hazai, 12 százalékban uniós finanszírozásban valósul meg.
Az átlagos emelés mellett a béremelés része volt a mesterdiplomával rendelkező pedagógusok plusz 2 százalékos emelést kaptak, illetve matematika, digitális kultúra, természettudományi tantárgyak területén további 4 százalékos bértöbbletet kaptak a pedagógusok. Továbbá növekedett osztályfőnöki, az igazgatói, a munkaközösség-vezetői, a többlettanítási, a nemzetiségi, a gyógypedagógiai és a diabétesz-pótlék is. A hátrányos és a halmozottan hátrányos településeken, illetve feladatellátásban dolgozó pedagógusok további 20 százalékos béremelésben részesültek, és ez több mint 20 ezer pedagógust érintett – fejtette ki a politikus, aki a további kormányzati intézkedések közé sorolta az életpálya bevezetését és teljesítményértékelést.
Balatoni Katalin beszámolt arról is, 2022-höz képest szinte megduplázódott a pedagógusképzésre jelentkezettek száma, és több mint 15 ezer hallgató kezdte meg a tanulmányait országszerte. Hangsúlyozta, hogy a pályakezdők belépésének számai is nagyon jók, és sokkal nagyobb a belépők aránya mint azoké – kevesebb, mint 2000 -, akik várhatóan az év végéig nyugdíjba vonulnak.
Kitért arra is, hogy a 143 ezer pedagógus 4,6 százaléka nyugdíjasként dolgozik.
A helyettes államtitkár elmondta: 2025-ben a cél, hogy tankerületi iskolákban a pedagógusok átlagkeresete elérje a 844 ezer forintot. Továbbá azt várják, hogy 2027 elejére a pedagógusok átlagbére meghaladja az egymillió forintot.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke arról beszélt, az állam egyik fő feladata az, hogy a köznevelés körülményeit biztonságosan szervezze meg: legyen megfelelő számú munkaerő, amely a feladatát megfelelő színvonalon látja el. Most jutottunk el oda, hogy egy olyan társadalmi sztenderdhez kötött béremelés van 2031-ig garantáltan, amely sokkal jobb mint a korábbi – mondta. Rámutatott, 2020 januárjához képest a kezdő pedagógusbér nagyjából háromszorosára emelkedett.
Horváth Péter elmondta, a béremelésnek már rövidtávon is látszik a hatása, hiszen egyre több a jelentkező az állásokra. Továbbá a magasabb bér meg tudja akadályozni a pályaelhagyást, és vannak visszatérők is – fűzte hozzá.
Kiemelte, a legfontosabb, a kiszámítható jövőlép és az, hogy a béremelés hosszabb távon is megmaradjon.
Sóváriné Kiss Erika, az Országos Óvodavezetők Szakmai Egyesülete elnöke elmondta, az óvodai ágazat örömmel fogadta az intézkedéseket, a béremelést és a szabályozást. Optimistán tekintenek a jövőre, már most megnyugvást ad számukra a képzésekre jelentkezők száma.
Laurent Sens, az Európai Bizottság foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás főigazgatóságának főosztályvezetője arról beszélt, a projekt az egyik legköltségesebb, kétmilliárd eurós befektetés. „Magyarországon ez egy kulcsfontosságú beruházás” – fogalmazott.
Kiemelte, az első célkitűzést sikerült elérni, mégpedig azt, hogy a tanárok átlagfizetése már eléri a diplomás átlagbér 80 százalékát. Tavaly ez 72, azt megelőzően pedig 60 százalék volt – mutatott rá Laurent Sens, aki gratulált az intézkedés megvalósításához.
Szerinte a projekt egy olyan befektetés, amely biztonságot ad a tanároknak és azoknak a diákok, akik tanárok szeretnének lenni. A végső cél – mint hangsúlyozta – a tanári pálya vonzóvá tétele.
Laurent Sens azt mondta, a következő hároméves időszakban átlag ötmillió forint uniós támogatást fektetnek be tanáronként Magyarországon.
A projekt társfinanszírozási aránya kapcsán kitért arra, hogy annak két különböző értelmezése van, és a bizottság számítása szerint az uniós hozzájárulás inkább 40 százalék. Az eltérés az intézkedés számított költségében és abban rejlik, hogy a kiindulópontot „hol találjuk” – mondta.
Novák István, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem rektorhelyettese arról számolt be, hogy nagy az érdeklődés a pedagógusképzés iránt, az intézmény pedagógusképzésére 2022-ben a felvettek száma 606 volt, 2024-ben pedig már 1297. A béremelés hatására az álláshelyekre is megnőtt a jelentkezők száma – jegyezte meg.
Fotó: MTI/Purger Tamás
