A Belügyminisztérium, a Mathias Corvinus Collegium és az Oktatási Hivatal a legkiválóbb hazai gimnáziumok magas minőségű szakmai munkáját ünnepélyes gálaműsor keretében köszönte meg Budapesten, január 15-én.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) és az Oktatási Hivatal (OH), az OH adataira támaszkodva, hét szakmai mutató alapján, minden eddiginél átfogóbban vizsgálta a hazai gimnáziumok 2024/25-ös teljesítményét, és összeállította a legfrissebb http://Országos Gimnáziumi Rangsort . A Belügyminisztérium, az MCC és az OH a rangsor elején álló, legkiválóbb 100 intézmény tehetséggondozási, oktatási és nevelési teljesítményét díjjal ismerte el; 30 iskola különdíjban is részesült az iskolavezetés, a tanestület, illetve a diákság kiemelkedő eredményeit figyelembe véve.
A díjátadón beszédet mondott dr. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár, aki mindenekelőtt a rangsorkészítés módszertanának fontosságára hívta fel a figyelmet: ma már rengeteg adat áll rendelkezésre az oktatási rendszerben idősorosan, de dilemma, hogy mi számít inkább, az abszolút teljesítmény vagy a hozzáadott érték. Önmagában egyetlen mutató sem írja le egy oktatási intézmény működését, eredményességét. Fontos, hogy mely intézmények érik el a legnagyobb hátárnykompenzációs hatást, azaz, hogy önmagukhoz képest mely iskolákban fejlődnek jobban a tanulók; az abszolút teljesítmény pedig az ambiciózus szülőknek-tanulóknak nyújt segítséget. Az államtitkár kiemelte az idei rangsor egyik újdonságát: az egészségindex (a Netfit-adatok és a diáksportmutatók) alapján is külön vizsgálták-díjazták a gimnáziumokat. Végül emlékeztette a megjelent igazgatókat, hogy még a legjobbak előtt is áll kihívás, hiszen a közösségépítés, a sport és az életre nevelés területén mindig lehetséges fejlődni.
Dr. Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója Carl Sagan gondolatát felidézve emlékeztett, hogy „a tudomány inkább gondolkodásmód, mintsem gondolatok összessége”. Hasonló ehhez az Oktatási Hivatalban rendelkezésre álló rendkívül gazdag adatbázis, amely önmagában csak adatsor, ám a rangsor és a kapcsolódóan közzétett cikkek segítségével értelmezhetővé válik. A főigazgató beszámolt róla, hogy az első Országos Gimnáziumi Rangsor elkészítését követően, a tavalyi év folyamán 20 helyszínes országjáráson, valamint külföldi tanulmányúton is részt vettek az MCC szakemberei, azt vizsgálva milyen további oktatási-szakmai szempontok mentén érdemes a rangsort fejleszteni, finomhangolni. Szalai Zoltán is kiemelte az idén először közölt listákat, köztük a pedagógiai hozzáadott érték alapján készített rangsort, amely azon gimnáziumokat tartalmazza, amelyeknek a legnagyobb a hátránykompenzáló képességük.
Brassói Sándor, az OH elnöke az intézmények teljesítményformáló szerepét emelte ki. „Az iskola – és különösen a kiváló iskola – nem pusztán tudást ad át, hanem belső indíttatást teremt. A tudásvágy lángját gyújtja meg, amely aztán végigkíséri a fiatalokat egész életükön.” A magyar nemzet története összekapcsolódik az iskolával, különösen is a gimnáziummal, ahol nemcsak tantárgyat tanítanak, hanem gondolkodást, erkölcsi tartást és közösségi-nemzeti felsőséget is. Ugyanakkor a tanulók személyes teljesítménye is kulcsfontosságú, hiszen „minden kiemelkedő intézményi eredmény mögött ott áll az egyes tanuló erőfeszítése: a befektetett munka, az elmélyülés, az önmagával szemben támasztott igényesség.” Brassói Sándor Klebelsberg Kuno örökségére is emlékeztett, akinek „meggyőződése volt, hogy a magyar tehetség nem kivételes jelenség, hanem nemzeti adottság.” A kérdés nem az, van-e tehetség, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e felismerni, támogatni és pályára állítani azt.” A tehetséggondozás mai rendszere, a kiváló gimnáziumok, amelyeket ünneplünk éppen ennek örökösei. A rangsor, az elismerés nem öncélú, hanem az ugyanazt szolgálja, amit Klebelsberg is kijelölt: „hogy a magyar tehetség láthatóvá váljon, megerősítést kapjon, és a lehető legmagasabb szintre juthasson el.” Ugyanakkor a legjobb gimnáziumok vezetői, tanárai előtt is ott áll a megújulás kihívása, hiszen a folyamatosan változó világban már egy pozíció megtartásához is rendkívüli erőfeszítés szükséges. A jó eredményhez elengedhetetlen a szakmai alázat, valamint a folyamatos önfejlesztés. Az a pedagógus, aki maga is tanul, hitelesen meg tudja szólítani, és motiválni is képes a diákokat. Brassói Sándor emlékeztett rá, hogy Országos Gimnáziumi Rangsor nem kőbe vésett eredmény, hanem az Oktatási Hivatalban folyamatosan frissülő adatok alapján minden évben összeállítják az aktuális teljesítményt tükröző listát – ezáltal is fejlődésre ösztönözve a gimnáziumokat.
A rendezvényen Wittmann Zsolt, az MCC gimnáziumi rangsor elkészítéséért felelős szakmai vezetője is köszöntötte a résztvevőket. Ő is rámutatott, hogy az Országos Gimnáziumi Rangsort az adatok megbízhatóságán túl a rangsorolás szempontrendszerének összetettsége emeli ki, továbbá hogy nem csupán egy listát tettek közzé, hanem több mutató szerint is sorba állították az intézményeket, így a TOP 100-as rangsoron kívül a hátránykompenzációban vagy az egészségindex alapján élen járó intézmények rangsorát is elkészítették.
Végül Szalai Zoltán és Brassói Sándor a színpadon ünnepélyes keretek között adta át a díjakat a vármegyék és Budapest legkiválóbb gimnáziumai, az országos lista első tíz intézménye, továbbá az iskolai egészség és diáksport kategóriában első három helyezett intézmény igazgatójának.
Fotó: Mathias Corvinus Collegium
