A Nemzeti Pedagógus Kar Egerben tartotta országos küldöttgyűlését. A tanácskozásra az ország minden részéből érkeztek pedagógusok és oktatási szakemberek: a fővárosból éppúgy, mint a hátrányos helyzetű térségekből. Fontos, hogy a küldöttek személyesen is találkoznak, megosszák tapasztalataikat, és közösen vitassák meg az oktatás aktuális kérdéseit. A plenáris ülés levezető elnöke Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar alelnöke volt.
A rendezvényen szó esett a Klebelsberg Központ átalakuló feladatairól, az oktatási rendszer tartalmi megújításáról, a PISA-mérésről, az alapszabály módosításáról, etikai kérdésekről és a Kar aktuális feladatairól. A programban szerepelt a Kistelepülési Bizottság megválasztása, valamint az óvodai, iskolai, kollégiumi, szakszolgálati és szakképzési területeket érintő szekcióülések is.
A küldötteket Vágner Ákos, Eger Megyei Jogú Város polgármestere köszöntötte. Felidézte, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar immár öt éve Egerben tartja országos küldöttgyűlését. Mint mondta, a város történelmi öröksége mellett a pedagógusképzésben is meghatározó szerepet tölt be: az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem az ország egyik fontos pedagógusképző központja.
A polgármester hangsúlyozta, hogy a pedagógusok munkája fontos szerepet játszik a jövő társadalmának alakításában. Reményét fejezte ki, hogy a tanácskozás szakmai útravalót ad a résztvevőknek, és alkalmat teremt a személyes találkozásokra is. Arra biztatta a küldötteket, hogy egri tartózkodásuk alatt ismerjék meg a város történelmi értékeit és borait.
Köszöntője végén eredményes tanácskozást és tartalmas egri időtöltést kívánt a résztvevőknek.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szintén köszöntötte a vendégeket és a küldötteket. Ezt követően áttekintette a Kar választások óta végzett munkáját és a köznevelést érintő legfontosabb kérdéseket.
Előadásában ismertette a jogszabályi változásokat és azokat a szakmai egyeztetéseket, amelyekben a Kar részt vett. Szó esett a pedagógusbérek kiigazításáról, a teljesítményértékelés és a továbbképzés rendszeréről, a Nemzeti alaptantervről és az érettségi követelményekről, valamint az óvodai nevelést és a szakképzést érintő kérdésekről. Beszámolt az oktatásért felelős szereplőkkel folytatott személyes megbeszélésekről is. Ezeken többek között a pedagógusellátottság, a pedagógusképzés, a kis létszámú iskolák helyzete, az intézményfenntartás, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia került napirendre.
Horváth Péter kitért arra a feladatra is, amelyet Csapodi Csaba miniszteri biztos fogalmazott meg a Kar számára. A küldöttek a szekcióüléseken az oktatás tartalmi fejlesztéséről tanácskoztak: milyen célokat érdemes kitűzni, milyen modell és iskolaszerkezet lehet megfelelő, mely ismeretek megtanítása elengedhetetlen, és hogyan kapcsolódjanak mindehhez a kerettantervek. A résztvevők feladata az volt, hogy megvitassák ezeket a kérdéseket, majd összefoglalják a küldöttek álláspontját.
Az elnök pozitív változásként értékelte, hogy az igazgatók kinevezésekor ismét kikérik a pedagógusok véleményét, és a nevelőtestületek több korábbi jogosítványukat is visszakapták.
Előadása végén ismertette a Kar javaslatait. A bérezést érintő felvetések között szerepelt a bérkülönbségek csökkenéséből adódó problémák kezelése, a pótlékok finanszírozása, az eseti helyettesítések és az érettségi feladatok díjazása, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők bére. A Kar javasolta a pedagógiai asszisztensek számának növelését és a gyermekvédelmi munkakör visszaállítását is.
Horváth Péter külön köszönetet mondott a leköszönő főtitkár úrnak, Szeleczki Jánosnak a Nemzeti Pedagógus Karért végzett munkájáért. János alelnökként kezdte tevékenységét a Karban, majd főtitkárként dolgozott tovább a közösségért. Szakmai tudása, lelkiismeretessége, precizitása és embersége sokat jelentett a Kar munkájában és a vele együtt dolgozóknak. Az elismerés a küldöttgyűlés egyik meghitt pillanata volt, János továbbra is a közösség tagja marad.
Sinka Edit, a Klebelsberg Központ elnöke előadásában a Központ átalakuló feladatairól, a tankerületi igazgatói pályázatokról és a közelgő intézményvezetői pályázatokról adott tájékoztatást.
Elmondta, hogy az állami fenntartás megszüntetése zavart okozott volna a működésben, így maradnak a tankerületek. Tájékoztatása szerint január 1-jétől a Klebelsberg Központ már nem lát el középirányítói feladatokat; ezek az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerülnek. A Központ a jövőben szolgáltatásokkal támogatja a köznevelési intézményrendszert. Beszélt a szabályozás egyszerűsítésének megkezdéséről is, amelynek egyik példájaként az adományok elfogadásának lehetőségét említette.
Részletesen ismertette a tankerületi igazgatók kiválasztásának menetét. Elmondása szerint tankerületekben zajlik a pályázati eljárás, összesen mintegy 500 jelentkezővel. A pályázók között sok korábbi vezető is van, és minden érintett tankerületben legalább hárman jelentkeztek. A kinevezések öt évre szólnak majd.
Az eljárás során kikérik az érintett polgármesterek és tantestületek véleményét. A pályázati bizottság a jelentkezőket név nélkül, súlyozás nélküli rendszerben pontozza; legfeljebb 20 pont adható. Az elnök asszony a pontszámok alapján tesz javaslatot, a kinevezésről pedig a miniszter dönt.
Sinka Edit kitért az őszi intézményvezetői pályázatokra is. Tájékoztatása szerint október 1-jén írják ki a pályázatokat azokban az iskolákban, ahol a vezető egyéves megbízással dolgozik, illetve ahol jelenleg nincs kinevezett igazgató. Az ezekkel kapcsolatos döntéseket már az új tankerületi vezetők hozzák meg.
A Klebelsberg Központ középtávú céljai között a kutatási tevékenység megerősítését emelte ki. A tervek szerint a Központ nagyobb szerepet vállal az adatokra épülő döntések és a köznevelési fejlesztések előkészítésében.
Az előadást követően a küldöttek kérdéseket tehettek fel. A Nemzeti Pedagógus Kar tagjai aktívan éltek a lehetőséggel, Sinka Edit pedig válaszolt felvetéseikre. Köszönjük az elnök asszonynak a részletes tájékoztatást és a nyitott párbeszédet.
Velkey Kristóf, az Oktatási Hivatal Köznevelési Elemzési Főosztályának főosztályvezetője a PISA-mérés eredményeiről tájékoztatta a küldöttgyűlés résztvevőit. Bemutatta, hogy a nemzetközi vizsgálat a 15 éves tanulók matematikai, szövegértési és természettudományos tudását méri. A 2025-ös mérés középpontjában a természettudomány állt. A vizsgálat arra is kiterjedt, hogyan tanulnak és oldanak meg problémákat a diákok digitális környezetben.
A magyar tanulók természettudományból 480, matematikából 459 pontot értek el; ezek az eredmények statisztikai szempontból nem különböznek jelentősen az OECD-átlagtól. Szövegértésből ugyanakkor a magyar diákok 452 pontos átlageredménye elmaradt a 461 pontos OECD-átlagtól. Velkey Kristóf az eredmények időbeli változását és a különböző képességszinteken teljesítő tanulók arányát is ismertette. Matematikából a magyar tanulók mintegy harmada az alulteljesítők közé tartozik.
Az előadó külön figyelmet fordított a tanulók közötti különbségekre. Az adatok segítségével bemutatta a teljesítmény összefüggését az évfolyammal, a képzési formával és a családi háttérrel. Szó esett az iskolák közötti eltérésekről, valamint arról is, hogy a kedvezőtlenebb körülmények között tanuló diákok közül hányan érnek el jó eredményt.
A tájékoztató átfogó képet adott a magyar tanulók PISA-eredményeiről. A bemutatott adatok ráirányították a figyelmet a szövegértés fejlesztésére, az alulteljesítő tanulók támogatására és a tanulói esélyek közötti különbségek mérséklésére.
Dr. Kozák András, a Nemzeti Pedagógus Kar jogtanácsos munkakörben foglalkoztatott jogi előadója a Kar Alapszabályának módosításáról és az etikai ügyek kapcsán az Etikai Kódex szükségessé vált korrekciójáról tartott előterjesztésében rámutatott, hogy a területi elnökségek, továbbá a fővárosban és a megyékben működő etikai tanácsok javaslatai, a lefolytatott etikai eljárások tapasztalatai és a köznevelésért felelős miniszter törvényességi ellenőrzés keretében hozott végzése egyaránt szükségessé teszik a változások életszerű lekövetését és egyes jogbiztonsági garanciák szabályozó normákba történő beépítését.
Az előterjesztés alapján az Országos Küldöttgyűlés döntése szerint a Kar Alapszabálya lehetőséget biztosít különösen indokolt esetben az Országos Küldöttgyűlés és a területi küldöttgyűlés online keretrendszeren keresztül történő összehívására és döntéshozatalára, a Kar ügyintéző és képviseleti szervei tagjainak kooptálására. Az Országos Küldöttgyűlés döntött továbbá a főtitkár és a jogtanácsos feladatkörének bővítéséről, valamint egyes koherencia teremtő szöveghely-pontosításokról.
A Kar Etikai Kódexébe bekerült az etikai eljárások lefolytatása esetén az etikai tanács elnökének a személyes adatok védelméről szóló uniós és hazai előírások betartására vonatkozó felelőssége, és megfogalmazásra kerültek a tisztességes eljárás és az adminisztrációs fegyelem érvényesülésének további szabályai.
Az Etikai Kódex és az Alapszabály rögzíti, hogy az etikai tanácsok elsőfokú eljárás keretében hozott döntései a jövőben kizárólag a Kar jogtanácsosának ellenjegyzésével továbbíthatók az érintettek számára.
A küldöttgyűlés programját szekcióülések egészítették ki, amelyeken a résztvevők saját szakterületük kérdéseit vitatták meg.
A küldöttgyűlés programját szekcióülések egészítették ki, amelyeken a résztvevők saját szakterületük aktuális kérdéseit vitatták meg. A kollégiumi szekció munkáját Ajtony Ákos, a szakképzési szekcióét Szaszák Csaba vezette. A területi és tagozati elnökök Horváth Péter és Veres Pál vezetésével tanácskoztak. Az általános iskola alsó tagozatával foglalkozó szekciót Kazamér Tibor vezette. A felső tagozat, a középiskolai nevelés és oktatás, valamint a nemzetiségi és művészeti oktatás kérdéseit dr. Nguyenné Csüllög Erika és Rázsi Botond Miklós vezetésével vitatták meg. Az óvodai nevelés – beleértve a nemzetiségi nevelést is –, továbbá a gyógypedagógiai, fejlesztő és szakszolgálati területek közös témáiról dr. Kóger Ivetta és Kovács Andrea vezetésével egyeztettek.
A szekcióülések alkalmat adtak a tapasztalatok megosztására és a küldöttek javaslatainak összegyűjtésére.
Az egri országos küldöttgyűlés ismét megmutatta, milyen értéket teremt, amikor a pedagógusszakma képviselői személyesen találkozhatnak. Az elnökség tagjai, a tagozati elnökök és a vármegyei küldöttek az ország különböző térségeiből érkeztek, mégis ugyanaz a hivatástudat és az oktatás iránti felelősség vezette őket. A szakmai előadások és tanácskozások során tudásukat, tapasztalataikat és javaslataikat egymással megosztva keresték a közös válaszokat az oktatásügy előtt álló feladatokra.
A tartalmas együtt töltött napok megerősítették, hogy a személyes egyeztetésre a szakmának folyamatosan szüksége van. Érdemes lenne a küldötteknek az évi egy alkalomnál gyakrabban is találkozniuk, hogy az Egerben megkezdett párbeszéd és közös munka egész évben tovább folytatódhasson.
Kép: Saját NPK , Eger TV
