A nemzeti kormány intézkedéseinek köszönhetően a pedagógus-átlagbér eléri a 850 ezer forintot, és harmadik éve növekszik a pedagógusképzésekre első helyen jelentkezők száma, így jelenleg már ez az egyik legkedveltebb képzési terület a felsőoktatásban. Ennek ellenére a pedagógus-szakszervezetek évről évre az Orbán-kormányon kérik számon a tanárok aktuális létszámát, pedig az állomány drámai, 15 ezer fős csökkenését éppen a Gyurcsány-kormány tömeges létszámleépítése okozta. A tanároktól átlagosan havi 30 ezer forintot venne el a Tisza-adó – nyilatkozta a Demokratának dr. Maruzsa Zoltán. A Belügyminisztérium köznevelési államtitkárát a soron következő béremelés és a konténertantermek felszereltségéről is kérdeztük.
– Mintegy 90 ezer első osztályos diák kezdte meg szeptemberben az általános iskolai tanulmányait. Voltaképpen évek óta ennyien vannak?
– A születések száma viszonylag stabil volt az elmúlt két évtizedben, ennek megfelelően az iskolákban is viszonylagos stabilitást mutatott a létszám. A mostanihoz képest az elsősök száma várhatóan 2029-ben és 2030-ban fog csökkenni, igazodva a születésszámok 2023- és 2024-ben bekövetkezett mérséklődéséhez.
– Tanévkezdéskor jó ideje visszatérő téma, hogy van-e elég pedagógus a magyar köznevelési rendszerben. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2024-es helyzetértékelése alapján arra hivatkozott, hogy a tavalyihoz hasonlóan a 2025/2026-os tanév kezdetén is legalább 16 ezer pedagógus hiányzott a rendszerből. Hogyan lehetséges ez?
– Az MNB nagy szolgálatot tett a PSZ-nek, amiért olyan szerzőket kért fel a tanulmány megírására, akik a szakszervezetek honlapjairól tájékozódva készítették el az írásukat. A 16 ezres tanárhiányról szóló híresztelések azonban teljesen megalapozatlanok. A szakszervezetek ugyanis abból a téves alapállásból indulnak ki, hogy minden továbbfoglalkoztatott nyugdíjas pedagógus egy-egy tanárhiányt fed el, ez azonban nincs így. Egyszerűen arról van szó, hogy a pedagógusi pályán 80 százalék feletti a nők aránya, a Nők 40 korkedvezmény igénybevétele esetén ők már az 50-es éveik végén nyugdíjassá válhatnak. A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi törvény ugyanis kifejezetten lehetővé teszi, hogy a köznevelésben továbbfoglalkoztatott pedagógusok a fizetésükkel párhuzamosan a nyugdíjukat is megkapják, vagyis ma már nem kell választaniuk a két jövedelem között. A jogszabály adta lehetőséget pedig értelemszerűen sokan kihasználják. Amennyiben érzik magukban a fizikai és szellemi erőt, illetve a pálya iránti elhivatottságot, az igazgató pedig elégedett a munkájukkal, miért ne tanítanának tovább a nyugdíjkorhatár tényleges betöltéséig vagy akár azon túl is?
– Vagyis a szakszervezetek az említett 16 ezer főbe beleszámolják a visszafoglalkoztatott pedagógusokat is?
– Nemcsak őket, hanem az óraadókat is, pedig nem mindenki akar főállásban tanítani, az óraadó nem azért óraadó, mert egy hiányzó pedagógus helyett tanít. A szakszervezetek a tényektől nem zavartatva évek óta ugyanezt a 16 ezer fős létszámot mondják, ez egy hatásos kommunikációs stratégia: ha az emberek sokszor hallanak valamit, előbb-utóbb el is hiszik. Ha megnézzük a statisztikai adatokat, jól látható, hogy utoljára csaknem húsz éve, a 2006/2007-es tanévben volt 16 ezerrel több pedagógus a magyar köznevelésben és szakképzési rendszerben, mint napjainkban, ezt követően a második Gyurcsány-kormány tömeges létszámleépítéseket hajtott végre ezen a területen, akkor tehát valóban elküldtek ennyi embert. A létszám azonban azóta viszonylag stabil, annak ellenére, hogy a tanulók száma jelentősen csökkent, így az elmúlt két évtizedben az egy tanárra jutó diákok száma az alapfokú oktatásban 10,4-ről 9,7-re javult.
– A Századvég Kutatóközpont elemzése szerint növekszik a szakképesítés nélkül szaktárgyat oktatók száma. A felmérés a Hun-Ren Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpont 2023-as kiadványának adataira támaszkodik. Ennek alapján az idegen nyelvet képesítés nélkül tanítók aránya 2010 és 2022 között 3-ról 9 százalékra emelkedett. A természettudományi tárgyakat tekintve a növekedés majdnem háromszoros, míg a matematika esetében több mint hétszeres. Miként lehet kezelni a problémát?
– Az új pedagógus-életpályáról szóló törvényben ezért vezettünk be sávos bérrendszert, és a béremelések során ezért emeltük nagyobb mértékben a hiányterületeken dolgozó pedagógusok bérét, ezek az intézkedések ezt a tendenciát megfordították.
– Mit mutatnak a KSH legfrissebb statisztikai adatai a pedagógusok létszámának alakulásáról?
– A KSH adatai szerint 2023 októbere és 2024 októbere között, vagyis az adatközlések idején csaknem 3 ezer fővel növekedett a pedagóguslétszám. Az idei októberi adatokra értelemszerűen még várni kell, de a Köznevelési Információs Rendszerben tanévkezdéskor további mintegy kétezer fős növekedést láttunk az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A szakszervezeti nyilatkozatokban ezek a létszámok nem köszöntek vissza, ők maradtak a mínusz 16 ezernél.
– Harmadik éve folytatódó tendencia, hogy országszerte növekszik a pedagógusképzésekre első helyen jelentkezők száma. Az emelkedés idén a tavalyi adatokhoz képest már 15 százalék fölötti volt, így jelenleg ez az egyik legkedveltebb képzési terület. A kritikus hangok szerint azonban a számok mögött nemcsak a frissen érettségizettek, hanem a mesterszakon továbbtanulni vágyó, már diplomás pedagógusok is felvonulnak. Vajon csorbítja ez a tanárképzések növekvő népszerűségének tényét?
– A 22 éves vagy akár már diplomával rendelkező pedagógusjelöltek ugyanolyan értékesek a számunkra, mint az éppen 18 évesek. A statisztikák, amelyek mindig is az adott évben felvett valamennyi hallgatót tartalmazzák, egyértelműek: 2002 és 2010 között, a szocialista kormányok idején az évente pedagógusképzésre felvettek átlaga 4931 fő, pedig akkor népesebbek voltak az évfolyamok. Ebben a létszámban sem csak a 18 évesek vannak benne, hanem mindenki! Ehhez képest a 2011–2025-ös évek átlagában 9137 főt vettünk fel az általános eljárásokban, az idei évben pedig abszolút rekord, hogy csaknem 17 ezren kezdhetik meg pedagógusképzésen a felsőfokú tanulmányaikat. Ezen a kiváló eredményen próbálnak fogást találni azzal, hogy közülük nem mindenki 18 éves. Savanyú a szőlő.
– Vagyis van lehetőség az utánpótlásra?
– Igen, van. 2013 és 2024 között 40 ezer pedagógus vonult nyugdíjba, ugyanezen időszakban 117 ezer diplomát állítottak ki a pedagógusképzés területén, a nyugdíjba vonulók helyére tízezrek tudnak akár azonnal belépni, és ilyen bérekkel be is lépnek.
– A hivatás fokozódó népszerűsége voltaképpen összefügg a kormány által 2024. január elsején indított béremelési programmal?
– Igazolhatóan így van. 2021-ben alig 400 ezer forint volt a pedagógusok bruttó átlagbére, ehhez képest idén már 840-850 ezer forint közötti bruttó átlagbért várunk, vagyis az elmúlt négy esztendő alatt több mint a duplájukra növeltük a béreket. A tavalyi 32,2, valamint az idén januári 21,2 százalékos béremelést követően további két alkalommal emelkednek a pedagóguskeresetek: a teljesítményértékelés alapján most 2025. szeptember 1-jétől, majd a következő év elején, 2026. január 1-jétől. A kormány vállalása, hogy a továbbiakban minden év elején olyan mértékű emelést hajt végre, amelynek alapján garantálható, hogy a pedagógus-átlagbér meghaladja a diplomásátlagbér 80 százalékát. A vállalás 2031-ig szól, de természetesen a későbbiekben is érvényben maradhat. A családi adócsökkentés sok tanárt is érint: duplájára nő a családi a kedvezmény, adómentességet kapnak a három-, majd a kétgyermekes anyák. A Tisza kiszivárgott adóemelési terve a tanároknak is figyelmeztető jel, átlagosan havi 30 ezer, évi 364 ezer forinttal csökkenne a fizetésük.
– Augusztusban olyan hírek jelentek meg a baloldali sajtóban, hogy veszélybe került a tanévkezdés, mert az alacsony bérek folytán az Oktatási Hivatalban (OH) dolgozó szakemberek tíz százaléka, összesen 120 munkavállaló mondott fel az elmúlt fél évben. Emiatt a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) bértárgyalásokat kezdeményezett a Belügyminisztériummal. Milyen új fejleményekről tud beszámolni?
– Jó hír, hogy időközben házon belül már meg is született a megállapodás az érdekképviselet és az OH vezetése között, így további bértárgyalásokra nem is került sor. Arról pedig elfelejtett beszámolni a baloldali sajtó, hogy az OH-ban a felmondások mellett munkaerő-felvétel is történt, valójában a statisztikai létszám csak 16 fővel csökkent az első nyolc hónapban, így az OH végig stabilan ellátta a feladatait. A tanévkezdés sosem volt veszélyben.
– A baloldali sajtó szerint az iskolai év sikerességét nagyon is befolyásolja, hogy a diákokat hagyományos vagy konténertantermekben oktatják-e. A bírálatok hangsúlyozzák, hogy az eddigi 43 mellé tavaly 13, idén pedig további 25 újonnan kijelölt településre rendelt konténertantermeket a kormány. Miért nem az iskolák felújítása mellett döntöttek?
– Természetesen hagyományos módszerekkel is építünk, és a felújítások is folyamatosak, Pest megye növekvő gyermeklétszáma miatt azonban néhány esetben előfordul, hogy szeptemberben az érintett iskolákban új osztályokat kell indítani a már meglévők mellé. Mivel a következő tanévre történő beiratkozások ideje áprilisra esik, könnyen belátható, hogy a tanévindításig hátralévő 3-4 hónapban már nincs lehetőség hagyományos tantermek építésére. A konténertantermek ugyanakkor gyorsan telepíthetők, kiválóan felszereltek, klimatizáltak. Idén egy speciális esetünk is van: a gyömrői Fekete István Általános Iskola, amelynek mintegy 600 diákja egy 26 tantermes, korszerűen felszerelt, ebédlővel és tornacsarnokkal is ellátott konténerépületbe költözött az eredeti, valóban leromlott állagú oktatási intézmény bontásának és teljes újjáépítésének idejére.
– A hírek szerint az ideiglenes konténeriskolát az eredeti intézménytől és a városközponttól távol helyezték el. Miért?
– A helyi önkormányzat ragaszkodott hozzá, hogy az új, hagyományos falazatú iskola a belvárosban található, lebontásra ítélt régi iskola területén épüljön fel, ezért a gyerekeket a munkálatok idejére el kellett költöztetni egy alkalmas helyre, ahol fel tudtuk építeni a több száz főt befogadó ideiglenes konténeriskolát. A helyszínt a helyi önkormányzat jelölte ki.
– A konténertantermek létesítése mellett hány hazai településen hajtott végre korszerűsítést a kormány, és milyen mértékűt?
– Az állami támogatásból megvalósult, illetve folyamatban lévő iskolafejlesztések értéke 2013 óta összességében több mint 1400 milliárd forint. Csaknem hatezer beruházásról beszélünk.
– Szülői közösségek rendre kifogásolják, hogy az ingyenes állami tankönyvek helyett számos iskolában egyéb, önköltségi áron megvásárolható kiadványok beszerzését kérik tőlük a pedagógusok. Vannak-e arra vonatkozó felmérések, hogy milyen arányban használnak az iskolákban ingyenes tankönyveket, illetve térítéses kiadványokat?
– Nincs ilyen nyilvántartásunk. Valójában az iskolákban a tankönyvek használata nem kötelező, hiszen nem a tankönyveket tanítjuk, hanem ismereteket adunk át, és kompetenciákat fejlesztünk. A tankönyveket mellőző pedagógus tehát nem vét szabályt, de a diákok életét megnehezíti, ha tanulás során nem tud a tankönyvre támaszkodni. Fontos hangsúlyozni, hogy tankönyvnek csak a hivatalos tankönyvjegyzéken szereplő kiadványok számítanak. Ezeket a tankönyveket az állam minden tanulónak ingyen biztosítja. A segédanyagként használt, de nem akkreditált egyéb művek alkalmazása nem tilos az oktatási intézményekben, de ezek a kiadványok nem tankönyvek.
– Az idei tanév elején két nem mindennapi vidéki történet is borzolta a kedélyeket. A hajdúvidi diákok nem érkeztek meg időben a tíz kilométerre lévő hajdúböszörményi oktatási intézménybe, mert az önkormányzat és a tankerület között patthelyzet alakult ki arról, kinek a feladata az iskolabusz biztosítása. A balmazújvárosi gyerekek pedig kis híján éhen maradtak a helyi közétkeztetés önkormányzati megszervezésének hiányosságai miatt. Melyek a legfrissebb fejlemények?
– Hajdúvid nem önálló település, hanem Hajdúböszörmény része, ezért a tankerületnek nincs szállítási feladata, az önkormányzat eddig is a saját döntése alapján biztosított iskolabuszt. Augusztusban jelezték a tankerületnek, hogy nem kívánják tovább működtetni az iskolabuszt. A tankerület – bár ez nem volt feladata – a Volánnal egyeztetett, szeptember 1-jére két távolsági busz is érkezett a településre, de az egyikre nem fértek fel a gyerekek, a másik pedig nem a megfelelő helyre érkezett, ezért alakult ki a fennakadás, ami azóta rendeződött, a szolgáltatást a Volán zavartalanul működteti. Ami a balmazújvárosi esetet illeti, a gyermekétkeztetés is önkormányzati feladat. Balmazújvárosban az ellenzéki képviselők bojkottálták a testületi üléseket, emiatt a polgármester nem tudta érvényesíteni a közétkeztetés elindításához szükséges szerződést, ezért leállt az étkeztetés. A Belügyminisztérium alapelve, hogy gyerek éhesen nem maradhat, ezért beavatkoztunk, egyik napról a másikra kellett 1500 gyerek ellátását megoldanunk, ami jelentős logisztikai műveletet igényelt. A feladatról két napig hideg élelem biztosításával a tankerület gondoskodott, majd a Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet konyhája vállalta az étkeztetést addig, amíg az önkormányzat részéről a szolgáltatás vissza nem áll.
– Ízlik-e a balmazújvárosi gyerekeknek a börtönkoszt?
– Az ellenzéki sajtóban valóban olyan felhangokkal köszönt vissza a történet, hogy „börtönkoszttal” etetjük a gyerekeket, pedig biztosan állíthatom, hogy a diákok a gyermekétkeztetés szabályainak maximálisan megfelelő, finom és tápláló ételeket kapnak. A gyerekek visszajelzése alapján nagyon jól főznek.
– A választási kampányban valószínűleg domináns témaként szerepel majd a magyar köznevelés ügye. Ennek tükrében számíthatunk-e zavartalan tanévre?
– A választási kampányok idején mindig történnek próbálkozások, amelyek a tanév rendjét megzavarhatják. Ezt a magunk részéről igyekszünk elkerülni, hiszen az oktatásnak zavartalannak kell lennie.
Gyermek- és tanulólétszám a nappali oktatásban, 2025/2026. tanév
Óvodás gyermek 323 ezer
Általános iskolai tanuló 712 ezer
Középfokú oktatásban és szakképzésben tanuló 420 ezer
Összesen 1455 ezer
(KSH)
Forrás: http://Egyre vonzóbb a tanári pálya | Demokrata
Fotó: Demokrata/T. Szántó György
