Rubovszky Rita lehetséges oktatási miniszteri kinevezése élénk vitát váltott ki a Tisza Párt körül. A kritikusok az egyházi kötődést és a reformígéretekkel való ellentmondást hangsúlyozzák, miközben a párt még nem nevezett meg végleges jelöltet. Magyar Péter egyeztetéseket kezdett szakmai szereplőkkel, akik inkább a miniszterrel szembeni elvárásokat, mintsem konkrét személyt emeltek ki. A szakszervezetek és szakértők szerint a legfontosabb egy autonóm, szakmailag erős vezető, aki képes valódi reformokat és párbeszédet biztosítani.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, múlt héten merült fel a hír Rubovszky Ritával kapcsolatban, hogy ő lehet az éppen alakuló Tisza-kormány oktatásügyi minisztere. A Ciszterci Iskola Főhatóság főigazgatójának lehetséges kinevezését azonban nem fogadta a közvélemény egyöntetű lelkesedéssel, ugyanis többen sérelmezik, hogy miért kerülhet egyházi kötődésű személy a minisztérium élére – noha Rubovszky egyelőre nem kommentálta a terjedő híreket, és Magyar Péter sem foglalt állást egyértelműen.
A legtöbb támadást Rubovszky azért kapta, mert a Tisza jelentős oktatásügyi reformot ígért, amelyhez hozzátartozna az egyház és az állam szétválasztása, valamint egy haladó szellemű megközelítés az oktatásban, ráadásul a Katolikus Egyház összefonódása a fideszes szervezetekkel szintén nem nyújt táptalajt a lehetséges jelöltnek. Magyar Péter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy még egyáltalán nincs végleges jelöltjük, több név is a kalapban van, ráadásul egyeztetést folytatott 15, különböző fenntartású gimnázium igazgatójával, hogy az oktatás jövőjéről beszéljenek.
Egyetértettünk abban, hogy a mai kornak megfelelő, versenyképes és gyerekbarát oktatás felépítéséhez világos célokat kell kitűznünk magunk elé
– fogalmazott Magyar posztjában. Kifejtette, hogy miként tennék jobbá, az életre jobban felkészítőbbé az oktatási rendszert, amely nemcsak a gyerekeket, de a tanárokat is megbecsüli anyagilag és támogatja a kiteljesedésüket. A felek egyetértettek abban is, hogy a diákoknak a legkorszerűbb oktatást kell kapniuk, az oktatásban részt vevőknek (diákoknak, tanároknak, civil szervezeteknek, szülőknek) kölcsönös bizalmat kell építeniük, az államnak pedig gondoskodnia kell a megfelelő szakmai utánpótlásról is.
Ez tehát nem afelé mutat, hogy Magyarék Rubovszky Rita mellett tennék le a voksukat, noha tapasztalatnak nincs híján a szakember, de némi ellentét mutatkozna a „legmodernebb” és a „hagyományőrző” megközelítés között. Tény azonban az is, hogy a Tisza eddig nem volt elárasztva oktatásügyi szakértőkkel, hiszen a párt listájának 19. helyén ugyan szerepel Szűcs Dóra, a Tisza oktatásért felelős kabinettagja, valamint egy tavaly nyári pártkongresszuson egy kerekasztal-beszélgetés keretében tárgyalták át az oktatás problémáit Jakab Zsuzsanna pedagógussal, szakképzési szakértővel és Trembeczki Csaba matematikatanárral, mestertanárral, de ennél többet nem hallhattunk eleddig a terveikről.
Mi történt az egyeztetésen?
Kérdéseinkkel megkerestük Horváth Pétert, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnökét, aki részt vett a Magyar Péterrel folytatott egyeztetésen – a győri Révai Miklós Gimnázium és Kollégium igazgatójaként –, amelyen rajta kívül még 14 gimnázium igazgatója is. Horváth Péter lapunknak elmondta, hogy ők nem szeretnének nagyobb beleszólást abba, hogy személy szerint ki legyen az oktatási tárca vezetője, ezt a találkozót nem ezért szervezték. A jelzésük lényege az volt, hogy jó lenne, ha „bármiféle oktatással kapcsolatos kérdés van, abban szakmai szervezetekkel történjen egyeztetés”, ugyanis véleménye szerint a Rubovszky Rita lehetséges jelöltsége utána „Facebook-cunami” elvitte a hangsúlyt a szakmaiságról.
Kitért arra is, hogy Rubovszky Ritára nézve ők sem pozitív, sem negatív véleményt nem fogalmaztak meg – a társaságukból mindössze négyen ismerik őt személyesen, ők pedig kiváló szakembernek tartják –, de nem is ezért mentek oda, hogy testületileg véleményt formáljanak. „Akik ismerik, ők támogatják” – mondta, de az NPK-nak nem az volt a feladata, hogy konkrét javaslatot tegyen az oktatási miniszter személyére. Ők inkább a személy típusára tettek javaslatot, hogy milyen típusú embert látnának szívesen miniszterként. Itt a legfontosabb az lenne, hogy a vezető az egymástól nagyon különböző szereplőket egy közös szakmai minimum köré tudja szervezni, azonosítani tudja a problémákat és a reformokat folyamatként tudja kezelni.
A döntés felelőssége, joga, lehetősége természetesen a mindenkori kormányfőt illeti meg, ezt a felelősséget nem tudjuk levenni az ő válláról, és nem is gondolom, hogy ezt igényli
– fogalmazott Horváth Péter. Rámutatott: fontos, hogy a tárcavezető a kormányban hangsúllyal bírjon. és ahogy Magyar Péter is kiemelte, vétójoga lesz a saját területén. Annak viszont nagyon örült, hogy egyáltalán lesz oktatási miniszter.
Arra is kitért, hogy a reformok elindulása után hosszabb folyamat lesz, mire olyan rendszer alakul ki, amiben „bízhatunk, hogy eredményes munkát lehet végezni”, de vannak olyan dolgok is, amelyek már rövid távon segíthetnék a hasznosabb munkát. A legfontosabb kérdés, hogy az oktatás célja legyen lefektetve, hogy mit kell a gyermekeknek tudni, és fel kell készíteni akár a pedagógustársadalmat és a társadalmat is, hogy akár teljesen más munkamódszerek is jöhetnek a jövőben, mint a mostani 0, mert vannak olyan oktatási formák, amelyek beváltak az elmúlt években máshol. Abban biztos, hogy a tanulók és tanárok óraszámát csökkenteni kell, mert így a gyerekeknek nem lesz motivációjuk, a tanároknak pedig nevelésre, közösségépítésre nem marad idejük.
„Nagyon kellemesen csalódtunk”
Horváth Péter arról is beszélt, hogy Magyar Péter legfontosabb felvetése az egyeztetésen, hogy a szegregáció csökkentését miként lehetne elindítani, „hogyan lehetne esélyteremtőbb köznevelést megvalósítani”. Ugyanis fontosnak tartja azt, hogy ne legyenek leszakadók, és mindenki kaphassa meg az esélyt, bármilyen családba, bármilyen rossz körülmények közé született. Egyetlen olyan gyermek se legyen, akitől elveszik a lehetőséget, hogy felfedezzék benne a tehetséget, hogy számára mi lenne az út, amit járhat.
Az egész társadalom érdeke, hogy ezekkel a gyerekekkel kezdeni tudjunk valamit, hogy mindenki a saját munkája, elfoglaltsága alapján – csúnya szóval – újra tudja termelni önmagát, kevesebb embert kelljen segélyekkel támogatni
– mondta az NPK elnöke.
Horváth Péter szerint ez anyagi kérdés is, viszont a magyar iskolarendszer a mérések alapján – elmondása szerint erre Magyar Péter is célzott – az egyenlőtlenségeket inkább növeli, semmint csökkentené. Véleménye szerint megfelelő szakemberek, megfelelő oktatáskutatók kellenek ahhoz, hogy miként lehetne ezt a problémát megoldani, „és azt gondolom, hogy ezt meg is kell tenni”.
Kiemelte azt is, hogy a találkozóval kapcsolatban nem tudták előre, hogy mire számítsanak, mire lesz idő, és mire nem, jóval rövidebb és kevésbé szakmai egyeztetésre gondoltak, viszont „nagyon kellemesen csalódtunk”, ugyanis bő kétórás beszélgetésen vettek részt Magyar Péterrel. Nyilván olyan mélységekbe nem mentek bele, hogy máris megoldották volna az oktatási rendszer problémáit, viszont a kapcsolatfelvétel megtörtént, a pedagógusok felajánlották partnerségüket az oktatás jobbítása érdekében a saját tapasztalataikkal, véleményükkel, Magyar pedig világossá tette, hogy ezt igényli is – „ahogy ezt a programjában is többször elmondta”.
Magyar Péter szélesebb párbeszédet szeretne a szakmák képviselőivel, ezt ezen az egyeztetésen is többször jelezte, és arra is kitért, hogy nemcsak a gimnáziumok képviselőivel, hanem a szakképzéssel, a hátrányos települések intézményeivel is le szeretne ülni tárgyalni. Horváth szerint az NPK is tárgyalópartner lehet Magyar számára, hiszen minden feladatellátási hellyel kapcsolatban vannak, minden területre van rálátásuk, ami a közneveléssel kapcsolatban felmerülhetne.
Támadások
Pankotai Lili egyébként talán az egyik leghangosabb ellenzője Rubovszky kinevezésének, az aktivista öt pontban szedte össze, hogy miért tartja a lehetséges minisztert elképzelhetetlennek és elfogadhatatlannak a posztra – erről itt írtunk bővebben. Azóta többen is számonkérték az aktivistát posztja miatt, aki erre reagálva kifejtette, hogy nem pártérdek vagy önös érdek mentén fog véleményt nyilvánítani, hanem „annak érdekében is, hogy ellensúlyok legyünk az új rendszerben és annak kiépítésében, igenis kritikus leszek a Tisza Párttal szemben is, és Magyar Péterrel szemben is, mert véleményem szerint ennek így kellene működnie”.
Azért váltottuk le az Orbán-kormányt, hogy lehessen egy új kormánnyal előremutató diskurzust indítani és párbeszédet folytatni
– fogalmazott, erre a párbeszédre viszont még nem került sor – viszont később arról írt az aktivista, hogy „a nyilvánosság ellenvéleménye és szakmai megkérdőjelezése – úgy gondolom – meghallgatásra talált”, hiszen Magyar nem döntött Rubovszky mellett, még ha fel is merült a neve, és egyeztetni is hajlandó volt az iskolaigazgatókkal. Ettől függetlenül úgy látja, hogy a Tiszának sem Parlamenten belül, sem azon kívül nincs jelenleg ellenzéke, ezért a népnek kell lennie a féknek és ellensúlynak a kialakult rendszerben. Pankotai Lili továbbá kiemelte, hogy ahogy a Tisza jelöltjeit is megszavazhatták az emberek, nem tartaná elvetendő ötletnek, hogy a vitatottabb szituációkban több jelöltből a szavazók választhatnák ki a végleges befutót.
Vannak azonban olyanok is, akik visszafogottabban nyilatkoznak Rubovszky személyéről, Tompos Márton például nem akart előre ítélkezni, Veiszler Alinda szintén védelmébe vette a lehetséges minisztert – sőt beszélt is vele, és azt ígérte neki, hogy később válaszol majd a kérdéseire –, de még a Magyar Ateista Szövetség is: „Az állami, világnézetileg semleges oktatást nem vezetheti egy olyan személy, aki a fiatalokat téríteni akarja a saját ideológiájára. Egy szekuláris, világi államban ez elfogadhatatlan. Nem az a baj, hogy Rubovszky Rita katolikus, az a baj, hogy olyan elveket vall, amik alkalmatlanná teszik az állami közoktatás vezetésére és a megreformálására” – írták.
Perintfalvi Rita szerint a legnagyobb kérdés egy ilyen esetben az lenne, hogy Rubovszky a magyar néphez, vagy a „hitelüket vesztett egyházak vezetőihez” lenne hűséges, ha kineveznék, ám a társadalmi vita megindulását üdvözölte.
A szakszervezetek kivárnak
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke arról beszélt a hír szárba szökkenése után, hogy nem ismeri Rubovszky Ritát, ezért se jót, se rosszat nem tud róla mondani. Azt viszont kiemelte, hogy a Tisza Párt programja és a PSZ 50 pontja „nagyjából 90 százalékos” átfedésben van egymással, tehát nagyon sok mindenben egyetértenek a Tisza-kormány kilátásba helyezett oktatásügyi intézkedéseivel. Viszont a tárca élére egy olyan embert tudnának elképzelni, aki még a miniszterelnökre is hatással tud lenni, „befolyásolni tudja a döntéseit oktatási kérdésekben, és ezeket prioritásként képes kezelni”.
Azt is kiemelte, hogy jó, hogy elindult egy vita a leendő oktatásügyi miniszter személyéről, ráadásul Magyar Péter korrigálni tudta a döntéseit azután, hogy látta a társadalmi felhördülést, ez pedig támogatandó és jól mutatja, hogy az emberek tényleg változást remélnek az oktatásban. Fontosnak tartja, hogy autonóm legyen a miniszter és a minisztérium is, hogy ne „huszadrangú” legyen az oktatásügy a kormány listáján, hogy a miniszter az óvodától az egyetemig átlássa a rendszer működését, valamint „nagyon fontos szempont, hogy a szakmai közösségek által megfogalmazott elvárásokat le tudja fordítani az államapparátus nyelvére”.
A szakszervezetnek azzal a miniszterrel kell tárgyalnia, akit a miniszterelnök kijelöl, tehát ebben nincs valódi választási lehetőségünk
–fogalmazott Totyik, hozzátéve: „Ha stabil oktatást akar a kormány, akkor nemcsak a szakszervezeteket, hanem a civil szervezeteket és a gazdasági szereplőket is be kell vonni.”
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője szintén elmondta, hogy nem ismeri Rubovszky Ritát, ezért nem tud róla sem negatívan, sem pozitívan nyilatkozni. „Bárki lesz is az oktatási miniszter, törekednünk kell a közös munkára, és el is várjuk ugyanezt a másik féltől” – fogalmazott. „Alapvető elvük, hogy a közoktatást közpénzből világnézetileg el nem kötelezett módon kell biztosítani mindenki számára” – tette hozzá.
Nagy arra is kitért, hogy bárki is lesz az oktatási tárcáért felelős miniszter, azonnal vissza kéne vonnia a közelmúltban bevezetett teljesítményértékelési rendszert és a központilag előírt továbbképzési kötelezettséget, ugyanis ezek nagy feszültséget generálnak a pedagógusok között. A legsürgetőbb problémák között emelte ki a nevelést-oktatást közvetlenül segítők (noks) és egyéb munkakörökben foglalkoztatottak helyzetét, hiszen míg a tanárok kaptak béremelést, addig ezek a munkavállalók gyakran a bérminimum körül keresnek. Emellett a szabadságolási szabályok igazságosabbá tételét szorgalmazza a PDSZ, és azt hogy a kormánynak újra kell építenie az érdekegyeztetések rendszerét a szakszervezetekkel szakmai és munkavállalói kérdésekben.
(Borítókép: Magyar Péter és 15 gimnáziumi igazgató a Facebookon 2026. április 21-én közzé tett képen. Fotó: Magyar Péter / Facebook)