Hétfőn reggel a magyar nyelv és irodalom tantárggyal elrajtol a 2025-ös érettségi, így Horváth Péterrel, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökével beszéltük át az elmúlt évek változásait és a lehetséges jövőképeket. Az NPK vezetőjével az érettségin kívül érintettük a nyelvvizsgák drámai fogyását, a gyermek- és pedagógushiány kérdéskörét, de azt is körbejártuk, hogy miként élik meg a tanárok az érettségit.Május 5-én, vagyis hétfőn reggel indul a 2025-ös érettségi https://index.hu/belfold/2025/04/28/erettsegi-2025-magyar-nyelv-es-irodalom-oktatas-oktatasi-hivatal/ írásbeli része, ahol több mint 142 ezren adnak majd számot az elmúlt évek alatt megszerzett tudásukról. Bár már több cikket ishttps://index.hu/belfold/2025/04/29
erettsegi-matematika-temakorok-vizsga-eszkozok-segitseg-legalis-puska-oktatas/) készítettünk, amelyben összeszedtük, hogy mi mindent kell tudni a vizsgákról, a követelményről, a főbb tantárgyakról, az időpontokról vagy éppen a használható segédeszközökről, a 2024-es hatalmas változásokat még nem elemeztük ki teljesen.
Éppen ezért beszélgettünk Horváth Péterrel, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnökével, aki kifejtette, hogy milyen változások érték a vizsgákat a kötelező tantárgyakból (magyar, matematika, történelem, idegen nyelv), hogy ez merre viszi az érettségit mint intézményt, vagy éppen arról, hogy miként hat a digitális fejlődés a vizsgákra. Emellett előkerültek olyan témák is, hogy vajon miért egyre kevesebb a nyelvvizsgázó Magyarországon, vagy éppen az, hogy miként látja a gyermek- és pedagógusszámok alakulását az elkövetkezendő években.
Viszont még mielőtt rákanyarodott az érettségire, Horváth Péter azzal kezdte, hogy a pedagógusoknak is ez egy megterhelő és érzelmekkel teli időszak egyben, hiszen ha azok a diákok, akiket az elmúlt négy-öt évben terelgettek, „főleg, ha ez egy alkotói kapcsolat volt” – emelte ki –, akkor „minden ilyen elengedés egy kis halál, hiszen nagyon hozzánk tudnak nőni a diákok, nemcsak egyesével, de csoportszinten is”.
Sok kollégát láttam a 30 évem alatt, akik megrendülnek a ballagás és az utolsó órák környékén, szerenádkor, elköszönésekkor, mint ahogy a diákok is, akik szerettek hozzájuk járni
– fogalmazott a győri Révai Miklós Gimnázium és Kollégium igazgatója, hozzátéve, hogy ez az elmúlás egyik első megnyilvánulása a diákok részéről, míg a közös munka búcsúztatása a pedagógusok oldaláról.
Kiegyensúlyozás
Rátérve az érettségire arról beszélt, hogy a 2024-es nagy változások https://index.hu/belfold/2024/05/06/erettsegi-vizsga-2024-atalakitas-valtozasok-oktatas-kozepiskolak/
óta – amikor is a 2020-as új Nemzeti alaptanterv alapján tanuló diákok eljutottak az érettségiig – vannak olyan tárgyak és tananyagrészek, ahol csökkent a követelmény, máshol pedig újak jöttek be. Kitért arra is, hogy az első ilyen érettségi tapasztalatai azt mutatják, hogy a jogszabályokban eszközölt változások megjelentek a gyakorlatban is, tehát a feladatokban is visszaköszöntek az újdonságok.
Példaként említette a magyar nyelv és irodalmat – amelynek a változtatásai a legnagyobb visszhangot kapták széles körben –, ahol bejött a műveltségi teszt, amelyhez ugyan volt mintapélda az Oktatási Hivatal honlapján, de véleménye szerint az igazi „próba mindig az, amikor megjelenik az érettségin”. Ezek a tárgyak nyilván nagyobb odafigyelést igényeltek (például a természettudományokban megjelent a kísérlet helyett egy projektmunka vagy vizuális kultúrából az írásbeli) a diákoktól, de jól vették az akadályokat, „ezeket a változásokat jól feldolgozta mindenki”.
A tavalyi érettségi végső eredménye azt mutatta, hogy a kollégák döntő többsége felkészítette a diákokat az érettségire – fogalmazott.
Az NPK elnöke szerint valamiféle kiegyensúlyozás történt, ezért lehet például az, hogy amíg a matematikai feladatsor gyakorlatiasabb lett, addig a magyar sokkal jobban épít a lexikális tudásra. Elmondta, hogy a magyarra a korábbi években a gyakorlatiasság volt a jellemző, „konkrét tudásanyagot az összehasonlító elemzésnél lehetett mérni, amit viszont kevesen választottak, mert nagyobb felkészültséget igényelt. Bizonyos kulturális alapismereteket szerintem nem baj, hogyha tudunk” – zárta gondolatát.
A matematika gyakorlatiasabb feladatairól úgy vélekedett, hogy „a 10–15 évvel ezelőttihez képest sokkal több a szövegesen megfogalmazott problémafelvetés, és nem egy egyenletet írnak oda, hogy »oldd meg az egyenletet«, ami régebben jellemző volt”. Horváth szerint ez egy jó irány, a matematikai gondolkodást serkenti, hozzájárul a szövegértéshez.
Magyarban megjelent egy konkrét tudásanyagnak az ismerete 20 pont erejéig, matematikában pedig egy szöveges problémát kell lefordítani valamilyen matematikai absztrakcióra – foglalta össze.
Kép, fotó forrás: Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke beszél a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Pedagógus Kar közötti stratégiai együttműködési megállapodás aláírásán Budapesten 2025. április 22-én
