Márciustól a kompetenciamérések eredményeit jegyre váltanák át az iskolákban, hogy a diákok komolyabban vegyék a feladatokat; a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint a cél helyes, csak a megfelelő eszközt nem sikerült még megtalálni.
Megjelent a kormány honlapján az a tervezet, amely lehetővé tenné, hogy a március 1-je után megírt kompetenciamérések eredményeit érdemjegyre váltsák. A belügyminiszter által jegyzett módosítás azzal érvel, hogy a kompetenciamérés kulcsszerepet játszik a tanulók alapképességeinek felmérésében, visszajelzést ad az intézmények, pedagógusok munkájáról is.
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint viszont számos kérdést felvet a tervezet, amit mindenképpen tisztázni kell. Horváth Péter az InfoRádióban kifejtette, hogy számos olyan jelzés érkezett, hogy a diákok nem elhanyagolható része nem vette elég komolyan az osztályzattal nem járó kompetenciamérést, és ezért nem születtek valós eredmények a diákok tudásáról, ez pedig szerinte azért jelent gondot, mert elvileg a mérés alapján lehet következtetéseket levonni a tanulók fejlődéséről, az iskolai közösségek haladásáról, de az iskolák és a pedagógusok teljesítményéről is.
„A kompetenciamérés eredményének a hasznosulása akkor lehet a leghatékonyabb, ha az érintett tanulók a valós tudásuknak megfelelően töltik ki a feladatlapokat” – tette hozzá. Az elnök jelezte, hogy azért is jelent problémát a nem megfelelő hozzáállás, mert az iskolaválasztáshoz gyakran használt gimnáziumi rangsorokban is figyelembe veszik a kompetenciaméréseken elért eredményeket, de „ha ezek bohóckodáson, hülyéskedésen alapulnak, akkor ebből nem lehet jó következéseket levonni”.
Horváth Péter szerint ugyanakkor vannak ellenérvek is, az egyik például, hogy a köznevelésről szóló törvény szerint az országos mérésekben a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenység értékeléséről van szó, és nem feltétlenül az egyes diákok egyéni értékeléséről. A pedagóguskar vezetője szerint
jó a cél, hogy vegye mindenki komolyan ezt a feladatot, csak nehéz megtalálni azt az eszközt, amitől motiváltak lesznek a diákok.
A tervezetben szereplő ötlet, hogy jegyekkel is értékeljenek, szerinte felvet több problémát is. Az egyik, hogy a kompetenciamérés a képesség fejlődésének egy adott pillanatban levő állapotát mutatja meg, és ez csak folyamatában értelmezhető, így az egyszeri jegy nem alkot erről valós képet. A másik gondot szerinte az jelenti, hogy nem tudni, melyik tárgyhoz könyveljék el a jegyeket például szövegértésben, mert ez több tantárgyat is érint, még a matematikát is. A természettudományos tárgyak esetén pedig még nehezebb lenne a helyzet.
A Nemzeti Pedagógus Kar ezért azt javasolja, hogy elég lenne az is, ha a kompetenciamérés eredményét dokumentálnák, például külön bekerülne a bizonyítványba, de nem jegyként, hanem mint kompetenciamérési szint. De ennél is fontosabbnak tartja Horváth Péter, hogy a mostaninál sokkal hangsúlyosabban felhívják a tanulók figyelmét arra, hogy ez nem csak a diák egyéni mérése, hanem az osztályé, az iskoláé és a pedagógusé is.
Azt viszont nem tartja valós félelemnek, hogy ezek az osztályzatok miatt maradnának le diákok a gimnáziumi felvételről, mert nem kötelező ezeknek a jegyeknek a figyelembe vétele. Problémaként vetette fel, hogy a kompetenciamérés hétfokozatú skálát mutat be, illetve azt is, hogy az osztályozásnál a konkrét eredményt veszik figyelembe az osztályzat kialakításánál, vagy azt is, hogy egy diák mennyit fejlődött, vagy esetleg a kettőnek a kombinációját, ezek megfontolását ajánlotta az Oktatási Hivatalnak is.
A pedagóguskar vezetője szerint érdemes lenne figyelembe venni a Belügyminisztérium kérdőíves felmérésére beérkezett pedagógusi és szülői reakciókat is, mert ezek inkább elutasítók voltak. „Szerintem ahhoz, hogy ez elfogadottabbá váljon, hogy megértse mindenki, miről van szó, egy picit még lehet, hogy érdemes lenne átgondolni” – fogalmazott Horváth Péter.
Hangfelvétel: http://infostart.hu/audio/48E42/48E4243C.mp3
