A Mátészalkai Esze Tamás Gimnázium programjának leírása
A mátészalkai IKSZ jó gyakorlat a pedagógiai célok megvalósításában és a pedagógiai kísérésben látszik egyértelműen kiemelkedőnek. A koordinátor, illetve a kollégái a csoportos tevékenységeknél jelen vannak, ha lehet, vagy biztosítják a fogadó intézmények szakembereinek jelenlétét. Így folyamatos lehetősége van a diákoknak a visszacsatolásra, élmények feldolgozására a pedagógusokkal együtt. Olyan tevékenységeket választanak ki, amelyek élményt jelenthetnek a diákok számára. Az IKSZ előzményének tekinthető, hogy Ökoiskola lévén már korábban is vettek részt diákjaik környezetvédelemmel kapcsolatos akciókban, pl. a baktai erdő egy szakaszának a szeméttől való megtisztításában, így amikor a közösségi szolgálatot bevezették, ezen programok is bekerültek az iskolai közösségi szolgálati programba. Kisvárosi gimnázium lévén pedagógusaik ismerik a település egyéb intézményeinek, illetve a környéken található intézményeknek a munkáját, ezek vezetőit, munkatársait. Velük egyeztetve, személyes beszélgetések során kötöttek először szerződéseket, velük beszélték meg a tapasztalatokat. Így a bevezetés évében bekapcsolódtak diákjaik a családsegítők, a művelődésszervezők, a városi könyvtár munkájába. A törvényben való megjelenés előtt már szervezték és dokumentálták a diákok számára a közösségi szolgálatot. 2013-ben érettségiztek először olyan diákok, akik részei voltak ezeknek a programoknak (Családsegítő: fogyatékosok nappali ellátója, Ópályi: látássérültek, megváltozott munkaképességűek, Biztos kezdet gyerekház, nyári táborok, korrepetálások, stb.). A gimnázium arculatához illesztette a programot, mert nemcsak a tanulmányi munkára helyezi a hangsúlyt, hanem egyéb kiemelt területek is vannak: a környezetvédelem (állatmenhely; a kulturális terület (városi kulturális rendezvények: Fényes Napok, kiállításmegnyitók, színházi találkozók, városi karácsony, városi ünnepségek), ezzel erősítik a lokálpatriotizmusukat is; a szociális érzékenység fejlesztése is kiemelt terület (óvodákban, idősek otthonában, családsegítőkben). Olyan szervezetekkel kötöttek szerződéseket, ahol a mentorokkal tudják tartani a kapcsolatot, ahonnan állandó visszajelzéseket kaphatnak a diákjaik tevékenységéről, ahol odafigyelnek arra, hogy a tanulók az iskolai közösségi szolgálatot hogyan végzik: empátiás, szociális képességeik fejlődjenek, és kialakuljon bennük a közösségért végzet tevékenység öröme. A koordináló tanár teljes óraszámban tanít, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, így elég nagy iskolai leterheltség mellett végzi ezt a munkát. A közösségi szolgálat szervezésében 3 segítője van, akik szintén teljes óraszámban tanító pedagógusok. A munkahelyen eltöltött munkaidőből kapnak órakedvezményt (a 26-32 óra sávban), ami azonban nem fedezi a közösségi szolgálattal kapcsolatos munka időtartamát. Az osztályfőnökök, a kollégák motiválása nehéz, hiszen a közösségi szolgálat szervezése, adminisztrációja többletmunkát jelent számukra, és ez növeli a különben is meglévő leterheltségüket. A koordináló tanár előzetesen tájékozódik a szerződő félről, a közösségi szolgálat teljesítésének lehetőségéről,. Diákok is kezdeményezhetik a szerződéskötést. Amennyiben lehetőség adódik a közösségi szolgálatra, a koordináló tanár egyeztet a segítőivel és az osztályfőnökökkel. Az osztályfőnökök osztálykeretben, tanórákon kívül beszélnek tanítványaikkal az iskolai közösségi szolgálatról (törvényi háttér, célkitűzések, elvárt magatartás, a tevékenységek körülményei, adminisztráció). Az adott tevékenységgel kapcsolatos információkat továbbítják tanulóiknak. Amennyiben tömeges tevékenységről van szó, a koordináló tanár a 3 segítőjével a helyszínen van, illetve az osztályfőnökök is, ha érdekeltek. Ha a tanuló egyénileg megy a közösségi szolgálatot teljesíteni, akkor tájékoztatja az osztályfőnökét vagy a koordinálót erről. Ekkor egyeztetik, hogy mentor vagy koordinátor tudja-e felügyelni a tevékenységet a fogadó szervezet részéről. Ha vidéki helyszínről van szó (a vidéki tanuló lakóhelyén), akkor a diák oldja meg a közlekedést. Az elvégzett tevékenység tapasztalatairól szintén az osztályfőnök vezetésével beszélnek a tanulók, illetve a koordináló pedagógus tartja a kapcsolatot a szerződő felekkel, a mentorokkal, a diákokkal. Sok visszajelzést kapnak tanulóikról (pl. a Máltai Szeretetszolgálat köszönőlevele). A diákoknak színes, változatos, közösséget erősítő programokat ajánl a koordinátor. Nagyon szeretik tanulók a városi rendezvényeket, ahol nagyon fontos és hasznos jelenlétük a közösségért: apró ajándékokat, zsíros kenyeret, forró teát osztogattak a rászorulóknak, élő szobrokként gyönyörködtették az ünneplő fesztiválozó közönséget, méltóságteljes ünnepi megemlékezések részesei (pl. fáklyatartók), szervezői, idősöket, kisgyerekeket vidítanak fel jelenlétükkel, tisztábbá, szebbé teszik környezetüket. Azok a diákok, akik szépen dolgoznak, igazgatói dicséretben részesülnek. A facebookon szerepelnek diákfotók, az iskolaújságban is szerepet kap a diákok tevékenysége. A koordináló tanár részt vesz ezeken a rendezvényeken kollégáival, így sok olyan diákkal kerül kapcsolatba, akiket nem tanít, sok olyan diák kerül így közvetlen kapcsolatba egymással, akik egyébként nem is ismerik egymást, ez a családiasságát növeli az iskolának. A diákok megtapasztalják, hogy a közösséget szolgálják, ugyanakkor a személyiségükre ható élményekkel gazdagodhatnak (megdöbbenve mesélték, milyen hamar elfogyott az adomány karácsony előtt, mennyire sok a rászoruló ember, illetve ha egy-egy kulturális rendezvény szervezésében vettek részt, utána elmesélték, milyen hatással volt rájuk pl. a vakokból alakult együttes koncertje).
A diákok közvetlen kapcsolatot létesítenek azokkal, akiknek segítséget nyújtanak, így formálódik személyiségük: megismerik a vakok és gyengénlátók, az idősek, az óvodások életét, így alakul a világról alkotott felfogásuk is. Az iskola lehetővé teszi a tevékenységeket az iskolán belül is az Esze Tamás Alapítványon keresztül, melynek szervezésében több közösségi szolgálatnak is számító program is van, de a tanulók egyéb tevékenységekben is részt vesznek, és az alapítvány által biztosított lehetőség csak kisebb hányadát teszik ki a közösségi szolgálatnak. Az iskolai énekkar tagjai akkor kaphatnak tevékenységükért elszámolt órákat, ha az Ádám Jenő Pedagóguskórussal együttműködve a városban és a környező településeken tevékenykednek. Cél a változatosság, hogy a diákok lehetőleg több területen, különböző tevékenységformákat megismerjenek, kipróbáljanak. Vannak azonban olyan diákok, akik folyamatosan egy szervezethez ragaszkodnak; ekkor arra kérik a fogadó intézményt, hogy változatos formákat biztosítsanak (pl. beszélgetés idősekkel, rendezvényszervezés, környezet szebbé tétele stb.) A 9. évfolyam tanulói a szüleikkel együtt az iskolavezetéstől és az osztályfőnököktől tájékoztatást kapnak a kilencedikesek ünnepélyes avatásakor a közösségi szolgálatról is. A tanulók elkezdik a közösségi szolgálat teljesítését már a 9. évfolyamon. A tantestületen belül feladatok közti munkamegosztás érvényesül. Az osztályfőnökök irányítják a tanulókat, figyelmeztetik őket a folyamatos teljesítés fontosságára. Figyelemmel követik a diákok tevékenységét, tájékoztatják a diákokat a lehetőségekről, a törvényi előírásokról, felkészítik a tanulókat a szolgálatra, megbeszélik a tapasztalatokat, adminisztrálják a naplóban, törzslapon és bizonyítványban. A koordinátor tartja a kapcsolatot a szervezetekkel és tájékoztatja a segítőket és osztályfőnököket a lehetőségekről, központilag rögzíti a teljesítéseket. A nyári időszakban is tartja a kapcsolatot a szervezetekkel, diákokkal. Az intézményvezető feladata a szerződések megkötése, a folyamat ellenőrzése. Az iskolai szünetekben több órát is teljesítenek. A diákok ismerik a rájuk vonatkozó szabályokat, hogy hány órát teljesíthetnek egy-egy alkalommal. A tanulók az elvégzett órákról hozzák a koordináló pedagógusnak az igazolásokat, aki a megszerzett órákat az iskolai nyilvántartásban vezeti. Az igazolásokat ezután a koordinátor az iskolai hivatalos gyűjteménybe helyezi. A diák feljegyzi magának, hol, mikor végzett közösségi szolgálatot. Az iskolai nyilvántartáshoz az osztályfőnökök hozzáférnek, így folyamatosan nyomon követhetik a diákok haladását. Vannak olyan rendezvények, ahol akár 50-60 diák is részt vesz (városi, iskolai szervezésű rendezvények). Ezeken az iskolai koordináló pedagógus és a 3 segítője írja össze a résztvevőket, így pontos a lista a résztvevőkről. Az olyan helyeken pedig, ahol csak 1-2 tanuló van egyszerre jelen, a mentorok felügyelik a tevékenységet. A teljesített órákról a nyilvántartás nyomtatott és digitális formában is rendelkezésre áll. A koordináló pedagógus otthon végzi a nyilvántartást, majd pendrive-on is megtalálható nála, az iskolai adminisztrációba is bekerül, az egyik titkárnő rendszeresen menti az adatokat a gépére, és nyomtatott formában is megjeleníti az adatokat. A 12. évfolyam elejére a tanulók többsége már elvégezte az 50 óra szolgálatot, akiknek pedig még hiányzik, azokra jobban odafigyelnek az osztályfőnökök, és ha lehetőség van az önkéntes munkára, akkor elsősorban őket ösztönzik erre.
