Horváth Pétert, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatóját ismét a Nemzeti Pedagógus Kar elnökévé választották. A szakember lapunknak beszélt a pedagógushiány alakulásáról, az óraszámcsökkentés szükségességéről és a mesterséges intelligencia iskolai szerepéről is.
Horváth Pétert a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatóját újraválasztották a Nemzeti Pedagógus Kar elnökeként és ő elfogadta a felkérést. Az igazgatót az elmúlt évek kihívásairól és a következő évek céljairól és a pedagógus szakma aktualitásairól kérdeztük.
Hangvétel és szakmaiság
Horváth Péter a kezdetektől, azaz 2014-óta látja el a Nemzeti Pedagógus Kar elnöki feladatait, miközben igazgatja az ország egyik legnevesebb vidéki gimnáziumát.
– Az évek során az ország minden megyéjébe eljutottam, számos kollégával találkoztam, a munkámat és a személyemet is megismerhették. Valószínűnek tartom, hogy ezek játszhattak közre abban, hogy a jelölő bizottsághoz nem érkezett más javaslat az elnöki tisztségre.
Annak azért örültem, hogy a régi és az új küldöttek közül személyesen is kifejezték, hogy szeretnék, ha ismét vállalnám az elnöki feladatokat. Remélem ez az elmúlt évek hangvételének és szakmaiságának visszajelzése, de természetesen az is szerepet játszott a döntésben, hogy az elkövetkező időszakban változásokra lehet számítani, amiben hasznos lehet a tapasztalat.
Óraszámok és bérek
Horváth Péter hangsúlyozta, a Nemzeti Pedagógus Kart nem egy személyben az elnök képviseli. A megválasztott elnökség, az ország minden táján tevékenykedő, óvodák, kistelepülési általános iskolák, szakiskolák és elit gimnáziumok oktatói, valamint gyógypedagógusok egyaránt közreműködnek a döntéshozásban. A kilenc tagú elnökségre tizennyolc jelölt volt 13 megye és a főváros képviseletében.
– Az elmúlt évek fő kérdései a pedagógus bérek és az óraszámok voltak. A bérhelyzet azért kiemelkedően fontos, hogy a pályán lévő pedagógusok számára vonzó maradjon a szakma, a fiataloknak pedig olyan pályát kínáljon, ami lehetővé teszi, hogy az oktatási-nevelési feladataira koncentrálhasson, amiből másodállás nélkül is meg lehet élni.
Egyre több pedagógus tér vissza a pályára
Az előző időszakban az országos pedagógus hiány miatt törvényileg lehetővé tették, hogy egy-egy szakterületen alap diplomával rendelkező szakemberek egy 1 éves pedagógiai képzés után taníthassanak.
– A hiányterületeken erre sok esetben szükség volt, de reménykedünk abban, hogy idővel az osztatlan tanári végzettséggel alapvetően tanítani akaró pedagógusok is visszatérnek. Saját tapasztalat alapján, míg néhány éve egy-egy álláslehetőségünkre 3-4 jelentkező közül választhattunk, addig az idei pályázatainkra már 25-35 pályázat érkezett. Harmaduk pályakezdő, másik harmaduk pedig a pályára visszatérő tanár.
Több figyelem kell a gyerekeknek
A Nemzeti Pedagógus Kar számára a másik kardinális kérdés az óraszámok csökkentése. Amire az új kihívások miatt nagy szükség lenne.
– Számos társadalmi változásra a reagálást részben az iskoláktól is várják az emberek. Az SNI-s és beilleszkedési zavaros gyerekek, valamit a fiatalok mentális problémáinak növekedő száma külön figyelmet kíván a tanároktól és tanítóktól is.
Az óraszámok csökkentése lehetőséget adna a pedagógusoknak arra, hogy több figyelmet fordíthassanak az egyes diákok problémáinak és hamarabb észrevegyék, ha valakinek segítségre van szüksége. A tanítás eredményessége miatti változatosabb módszerek szintén sokkal több felkészülést kívánnak, mintha csak rutinból tanítanánk.
Mesterséges intelligencia az iskolákban
A mesterséges intelligencia iskolai megjelenése az egyik legaktuálisabb kihívás.
– A kollégáim visszajelzései alapján úgy tapasztalom, hogy egy jó segítő eszköz lehet a pedagógusok számára ahhoz, hogy differenciáltabb, a gyerekek egyedi igényeire szabottan tudjanak tanítani. Hogy csak egy példát mondjak, a 8.-ból hozzánk felvételiző gyerekek nagyon más szintű tudással ülnek be az iskolapadba, idegen nyelvből kifejezetten nagy különbségek lehetnek. A későbbiekben pedig enyhítheti az adminisztrációs terheket, segíteni tud a gyors információ feldolgozásban és bizonyos típusú dolgozatok javításában.
Horváth Péter kiemelte a gyerekek esetében azonban nagyon fontos, hogy mikor és milyen módon kezdik el használni. Először az önálló gondolkodáshoz és probléma megoldáshoz szükséges képességeket kell kialakítaniuk és csak utána vegyék igénybe a mesterséges intelligencia segítségét. Ha ez fordítva történik és már az első lépéseket is a mesterséges intelligencia teszi meg helyettük, az a későbbi életük során komoly nehézségeket okozhat nekik.
Versenyképes oktatás a 21.században
A Nemzeti Pedagógus Kar korábbi években részt vett a nemzeti alaptanterv és az érettségi átalakításában is.
– Ha nem is minden úgy történt, ahogy szerettük volna, számos jobbító javaslatunkat elfogadták vagy figyelembe vették. Legutóbbi nyilatkozatában a Lannert Judit, Oktatási miniszter 21. századi tanuló társadalom és versenyképes oktatásról beszélt a jövő kapcsán. Az ezzel kapcsolatos irányokat mi is várjuk, és egyetértünk többek közt olyan elképzelésekkel, mint hogy a pedagógus képzést meg kell újítani. Nemzeti Pedagógus Kar egyik nagy értéke, hogy a legkisebb falvaktól a fővárosi nagy intézményekig meg tudja szólaltatni a szakma képviselőit, ezzel is segítve, hogy az árnyalt és a valós igényekre reflektáló döntéshozatalt.
Forrás: https://www.kisalfold.hu/helyi-kozelet/2026/06/pedagogus-kar-horvath-peter-elnok-oktatas