Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a magyar állam jogsértő módon korlátozta a pedagógusok sztrájkjogát 2022-ben. A döntés mérföldkő a tanárok és szakszervezeteik évek óta tartó küzdelmében, de a valódi változásokhoz még számos lépésre van szükség. A jogvédők és érdekképviseletek szerint a kormánynak helyre kell állítania a sztrájkjogot, és rendeznie kell a korábbi jogsértések következményeit is.
A kérdés most az, hogy az ítéletet követik-e érdemi intézkedések.
Csütörtök reggel közös sajtótájékoztatót tartott a Magyar Helsinki Bizottság, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), mégpedig azért, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kimondta, hogy a magyar állam jogsértő módon korlátozta a tanársztrájkok megtartását 2022-ben. A legfontosabb kérdés az volt, hogy Magyarországnak mi a teendője az ítélet nyomán. Erre a választ kereste
• Totyik Tamás (PSZ elnök),
• Nagy Erzsébet (PDSZ választmányi tagja, ügyvivő),
• Bieber Ivóna (Magyar Helsinki Bizottság tagja),
• Nyitray Zsuzsanna (TASZ képviselője),
• valamint Sziklai Tamás, ügyvéd.
Totyik Tamás azzal kezdte, hogy bemutatta az ügyet – ezt a cikk végén olvashatják részletesebben –, ahol két tanár és a két szakszervezet fordult a bírósághoz. Jelen sajtótájékoztatón az ítéletet és ennek következményeit ismertették.
Egy jogállam alapvető felfogás
Nagy Erzsébet elmondta, hogy ők már 2020-ban elkezdtek tárgyalni a kormánnyal, hiszen a sztori 2015-re vezethető vissza, amikor is befagyasztották a tanári bértáblát. A garantált bérminimum magasabb lett, ám a bérek nem nőttek, így a tanárok garantált bérminimumot kaptak egy idő után. A Covid közbeszólt, de 2021-ben ismét felvették a fonalat és követelték a minimálbérhez kötött bértáblát, a munkaterhelés csökkentését, a kötelező óraszám bevezetését és a többletmunka mindenkori kifizetését – ez utóbbi valósult meg mindössze akkor. A sztrájktörvény a felek megegyezésén múlt akkoriban, és ez előtt meg tudtak állapodni mindig. Ebben az esetben viszont ez nem sikerült, ugyanis a 2021. január 31-i figyelmeztető sztrájkot a kormány megtámadta, miközben elsőfokon és másodfokon is a szakszervezeteknek adott igazat a bíróság.
Ezután jött az a kormányrendelet, amely teljesen ellehetetlenítette a sztrájkot – mindezt a veszélyhelyzetre hivatkozva –, s ugyan a szakszervezetek „próbáltak trükkökhöz folyamodni”, de elege lett a tanároknak és a polgári engedetlenséghez fordultak. A szabályokat a járvány elmúltával a törvény is megtartotta, tehát nem javult a tanárok sztrájkjogának helyzete. Így jutott el az ügy az EJEB-hez.
Bieber Ivóna ismertette az ítéletet. Elmondta, hogy egy 2022 óta tartó küzdelem érkezett egy mérföldkőhöz, hiszen az EJEB kimondta, hogy a magyar állam megsértette a szakszervezetek és tanárok szabad gyülekezéshez, sztrájkhoz való jogát. A központi kérdés az volt, hogy jogsértő volt-e az akkoriban érvényben lévő szabályozás. A „még elégséges szolgáltatás” szintjét a magyar munkajogban a felek közös megállapodással határozzák meg – ha nem sikerül, akkor a bíróság határozza ezt meg –, itt viszont az állam ugyan leült tárgyalni a pedagógusokkal, viszont később mint jogalkotó lépett fel és egyoldalúan határozta meg ezeket a még elégséges szolgáltatásokat.
Ezzel nemcsak a konstruktív beszéd lehetőségét zárta ki, hanem elzárta a tanárokat attól is, hogy bírósághoz forduljanak – mondta. Végül ez mégis megtörtént, és az EJEB kimondta, hogy ezt az állam törvénytelenül határozta meg, ráadásul olyan magas szinten, amely teljesen kiüresítette a sztrájkhoz való jogot. Emellett a jogalkotási folyamatnak is jelentőséget tulajdonított a bíróság, hiszen sem hatástanulmány, sem társadalmi egyeztetést nem történt előtte. Plusz a jogszabályi környezet így polgári engedetlenségbe „kényszerítette a tanárokat”, akiknek attól kellett rettegniük, hogy egyik napról a másikra megszűnhet a munkahelyük, így ez bénítólag hathat és meghátrálásra kényszerítheti a tanárokat. Ez pedig nem áll összhangban egy jogállam alapvető felfogásával.
Következmények
Nyitray Zsuzsanna a következményekről elmondta, hogy három egyértelmű feladat bontakozik ki a jelenlegi kormányzat számára:
• végre kell hajtani ezt az ítéletet, így nyilatkozzanak arról, hogy nem kérik az ügy nagykamara elé való utalását, tehát egyetértenek vele, így jogerőre emelkedhet. Ezután három hónapja lesz a kormánynak, hogy megtérítse a költségeket és a nem vagyoni károkat. Emellett hat hónapon belül cselekvési tervet kell készítenie arról, hogy miként fogja végrehajtani az ítéletet és ezt el is kell juttatnia Strasbourgba. A TASZ ezt ellenőrizni fogja.
• a mindenkori jogszabályi környezettel való összhangra hozása a bírósági ítéletnek. Ez nem „kozmetikázást” jelent, érdemben kell helyreállítania a sztrájkjogot. A még elégséges szolgáltatási szintek magasságát csökkenteni kell, rugalmasan kell igazodni a társdadalom beállítottságához. 2022 előtt működött a tárgyalásos modell ebben a tekintetben, ezt vissza kell állítani a mindenkori jogalkotónak, és garanciákat kell a törvénybe iktatni az érdekérvényesítés tekintetében.
• az új szabályozásnak biztosítania kell, hogy a tanárokat semmilyen szankció ne fenyegethesse, ha a sztrájkjogukkal akarnának élni. Az előző kormány mindent megtett ennek érdekében, ez most már nem fordulhat elő.
Emellett kitért rá, hogy a kormány feladata a morális igazságtétel is, hiszen vannak még folyamatban lévő perek az ügyben. Ez a jogerős ítélet hivatkozási alap lehet ezekben az ügyekben is, így ezt a körülményt a többi elbocsátás esetében is figyelembe kell majd venni. Valamint a jelenlegi kormány szakíthatnak az elődje gyakorlatával, és erre „most sokkal nagyobb az esély, mint valaha”, hogy a konstruktív párbeszéd veszi át az önkényes döntések helyét, amelyek veszélyeztették az oktatás hatékonyságát és a tanárok munkáját is. A tömeges pályaelhagyások egyértelműen ehhez a jogalkotási módszerhez kötődnek, ez pedig társadalmi szinten negatív hatással volt, miközben a diákok politikai öntudatra ébredését segítette elő, hogy „kiálljanak egy autoriter rendszer ellen”.
Van még teendő bőven
Sziklai Tamás köszönetet mondott többek között Karsai Dánielnek, aki elkezdte ezt az ügyet és két évvel ezelőtti haláláig vitte is – pontosabban csak a felé, hiszen ez két ügy egyesítéséből vált egy nagy üggyé. Neki ajánlotta ezt a győzelmet. Kiemelt egy fontos momentumot, miszerint mind a tankerületek, mind a kormány a diákok védelmére hivatkozott a sztrájktörvény bevezetésénél, miközben a falak penészesek, fűtés nincs, az étel sokszor ehetetlen az intézményekben, tehát „meglehetősen cinikus érvelés” volt ez a kormány részéről. Éppen ezért lehet ez egy nagy győzelem, hiszen ezt az érvelést is megsemmisítette az EJEB, kimondva, hogy ennek semmilyen alapja nem volt.
Kiss Berta Beáta, a Karinthy Gimnázium egyik volt tanára volt az egyik érintett az ügyben, őt is Sziklai képviselte. Ebben az esetben ő maga mondott fel, mert nem bírta a nyomást, miközben élen járt a polgári engedetlenségeknél. Totyik Tamás elmondta, hogy nem elégedettek még most sem a sztrájkjogokkal, hiszen január 31-ig szabad a sztrájk, utána pedig már az érettségire való felkészülés miatt ez nem lehetséges. Nagy Erzsébet szerint a „még elégséges szolgáltatás” részleteit is tisztázni és rögzíteni kell, hiszen például a kötelező felügyelet más intézményben történő megoldását is javasolták, de nem jutottak előbbre. Így tehát az, hogy visszaadták a sztrájkjogot, az csak részben igaz, „bőven van még mit igazítani”.
Szilkai Tamás kifejtette, hogy azt követően, hogy 2022-ben elbocsátották a tanárokat, nagyon sokaknak elege lett és otthagyták a hivatásukat. A sztrájktörvény indoklásában a polgári engedetlenség konkrétan megjelent, tehát azért hozták létre, hogy szankcionálja ezt a törvényhozó. Valamint arra is kitért, hogy olyan tanárokat is rúgtak ki akkoriban, aki németül tanított biológiát, tehát nem válogatott a tankerület. A kirúgott tanár jelentkezett is újból, de nem kapott választ – pedig senki más nem volt. Nagy hozzátette, hogy a státusztörvényben, vagyis „bosszútörvényben” van egy olyan rész, hogy ha valakinek rendkívüli felmentéssel szüntetik meg valakinek a jogviszonyát – ez 14 tanár volt akkoriban –, akkor sem kérheti visszahelyezését, ha jogerősen pert nyert. Ezt nagyon szeretnék, ha azonnal kivennék a törvényből.
Sziklai arról is beszélt, hogy a per megnyerése önmagában is elégtétel lehet a tanároknak, viszont hogy milyen egyéb lehetőségeik vannak akár a munkahelyek visszaszerzésére, akár valamilyen kompenzációra, azt még vizsgálják. Nyitrai hozzátette, hogy a kormány az oktatáshoz való jogot lehetetlenítették el, tehát amit most tehet az az, hogy politikai akarattal azt mondja, hogy beleteszi a forrást a tanárbérekre és a felújításokra és lehetővé teszi a körülményeket a megfelelő oktatásra. Totyik szeretné, ha miniszteri utasításban eltörölnék a „feketelistákat”, amely jelenleg sok tanár felvételét ellehetetleníti és így nehéz csökkenteni a tanárhiányt.
Ha igazán gesztust akarnak gyakorolni, akkor ez lenne az igazi gesztus
– emelte ki. Nagy Erzsébet hozzátette, hogy a háttérszabályokat is rendbe kellene tenni, amely minden munkavállalóra egyenlően vonatkozna. Viszont amíg folyik a státusztörvény „stoppolása”, addig szeretnék, ha a pályáztatás kötelező lenne az üres helyek feltöltése érdekében. Transzparens pályázatoknak kell lennie, ahol nem szenvedhetnének hátrányt azok a kollégák sem, akiket a 2022-es, 2023-as évben bocsátottak el. Bieber szerint jóvátenni ezeket az éveket már nem lehet a tanárok számára, de valódi megoldás lenne, ha tisztességes jogalkotás kereteiben születnének meg a döntések, amelynek a társadalmi egyeztetés kellene, hogy az alapja legyen.
A sztrájk alapjog
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) 2022 szeptemberében a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ segítségével a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a magyar pedagógusok sztrájkjogának korlátozása miatt. A szakszervezetek 2021 óta próbáltak sztrájkkal fellépni a magasabb bérekért, a jobb munkakörülményekért és az oktatási rendszer problémáinak megoldásáért, de a Orbán-kormány a tárgyalások halogatásával, majd jogszabályi korlátozásokkal nehezítette törekvéseiket.
A kormány 2022 februárjában rendeletben határozta meg a sztrájk idején kötelezően biztosítandó szolgáltatásokat, például a gyermekfelügyeletet és a megtartandó tanórák számát.
A szakszervezetek szerint ezek a szabályok annyira korlátozták a munkabeszüntetés hatását, hogy a tanulók és a szülők szinte semmit sem érzékelhettek a sztrájkból, így az elveszítette nyomásgyakorló erejét. A tiltakozó pedagógusokat polgári engedetlenségük miatt fenyegetések és aránytalan szankciók, köztük azonnali felmentések is érték.
A szakszervezetek szerint a szabályozás sérti az egyesülési és a bírósághoz fordulás jogát, mivel az akkori kormány egyoldalúan korlátozta a sztrájk lehetőségét, és lényegében megakadályozta a bíróságot abban, hogy érdemben döntsön a még elégséges szolgáltatás mértékéről. A strasbourgi bíróság a panasz közlésével lehetőséget adott a magyar államnak az álláspontja kifejtésére. Ez fontos fejlemény volt az ügyben, a mostani döntés pedig ennek a 4 (inkább 5) éve tartó huzavonának az eredménye.
A teljes tájékoztatót itt tudják visszanézni: http://Pedagógusok Szakszervezete PSZ on Reels | Facebook