Olyan Magyarországot építünk 2010 óta, amely nem tesz különbséget magyar és magyar között, olyan Magyarországot, amely ugyanolyan magyaroknak tekinti az anyaországban, a Kárpát-medencében és a diaszpórában élőket – mondta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár hétfőn Budapesten a XI. Gyermek- és Ifjúsági Parlament elnevezésű rendezvényen, amelynek házigazdája Kövér László, az Országgyűlés elnöke volt.
Az eseményen, amelyet az Országgyűlés és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat a Gyermekjogok világnapja alkalmából rendezett, magyarországi és határon túli diákok tehettek fel kérdéseket a kormány több miniszterének, államtitkárának.
Nacsa Lőrinc az oktatási lehetőségeket érintő kérdésre az eredmények között sorolta fel az egységes Kárpát-medencei oktatási tér létrehozását. Ismertette, a kormány eltörölte a határokat az oktatás területén: a külhoni és anyaországi felsőoktatási intézmények egyaránt várják a magyar fiatalokat az egész Kárpát-medencéből és a diaszpórából.
Mi egy olyan nemzetet szeretnénk építeni, ahol a szülőföldön való boldogulást előtérbe helyezik és ahol érdemes világot látni, nyelvet tanulni elmenni és aztán érdemes hazatérni a saját közösséget gyarapítani, építeni. Ha a sok magyar közösséget megőrzik a Kárpát-medencében, akkor a következő ezer évben is lesz magyar szó, magyar iskola és magyar templom – fogalmazott.
Járai Zsigmond, a csángó-magyar együttműködés feladatainak koordinálásáért felelős miniszterelnöki megbízott szorgalmazta, hogy minél több diák tanuljon a csángóföldi általános iskolákból középiskolában tovább; ezt szeretnék segíteni a Bákóban nyíló bentlakásos iskolával is. Erősebben kellene továbbá képviselni Csángóföldet a Határtalanul! programban is – jegyezte meg.
A miniszterelnöki megbízott közölte: egész különleges, archaikus világ a csángómagyaroké, és jó lenne, ha kultúrájukat minél többen megismernék. Jelezte: a csángómagyar kultúra megőrzését és terjesztését az Európai Unió is felkarolta.
A moldvai diákok magyarnyelv-tanulási lehetőségeiről elmondta: nagyon büszkék arra, hogy a magyar állam támogatásával 30 településen 2200 diák számára a román iskolai oktatás után magyar nyelvű foglalkozást tart a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége. A magyar nyelvű oktatást a jövőben is támogatni kívánják – jelezte.
Raisz Anikó környezetügyért felelős államtitkár az iskolák energiatakarékosságát érintő kérdésre válaszolva hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy az iskolákban is bevezessék a zöld átállást. Kitért arra is, hogy a korábbi 21-21 százalékkal szemben most már a lakosság 84 százaléka vallja, hogy tudatosan szelektál, amit óriási eredménynek nevezett.
Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos arról, hogy van-e esély, hogy női űrhajós is járjon a világűrben. Elmondta: a HUNOR program sikeresen bizonyította, hogy a magyaroknak van keresnivalója ezen a tudományterületen is. A magyar nők fantasztikusak a tudományokban, de még több önbizalomra van szükségük – vélte.
A HUNOR programba 247-en jelentkeztek, akiknek 16 százaléka volt nő, de az utolsó négy közé már csak férfiakat választottak – jegyezte meg. Azt javasolta, a hölgyeknek legyen Peggy Whitson a példaképük, aki annak az űrmissziónak a parancsnoka volt, amelyben Kapu Tibor is részt vett.
Kövér László házelnök arra a kérdésre, hogy erdélyiként lehet-e Magyarország parlamentjében dolgozni, azt mondta: nem tartják számon a származást, de jelenleg is sok határon túli munkatárs dolgozik a parlamentben, és a jövőben is örömmel fogadják a külhoni magyar kollégákat. „Azt valljuk, hogy az országnak van határa, de a nemzetnek nincs” – jelentette ki, hozzátéve: mindenki, aki magyarul beszél, magyarul érez és a magyar önazonosságát fontosnak tartja, az a magyar nemzet része.
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a legfontosabb elveit érintő kérdésre úgy fogalmazott: hitbéli, meggyőződésbeli kérdésekben nem szabad a politikában engedni. „Az, hogy a magyar nemzet egységes, olyan elvi kiindulási pont, amit a döntéshozatalban is érvényesíteni kell” – mondta.
A kötelező sorkatonaság témája kapcsán Gulyás Gergely rámutatott: amikor az Országgyűlés arról döntött, hogy megszünteti a sorkatonai szolgálatot, akkor valójában csak felfüggesztette. A jogi helyzet az, hogy létezik, csak fel van függesztve – magyarázta. A miniszter szavai szerint a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy ne érintse olyan körülmény Európát – és különösen Magyarországot – , ami szükségessé tenné a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását. Elmondta, hogy mivel a szomszédos országban három és fél éve háború van, Európában elindult egy vita a sorkatonaságról, és vannak országok, amelyek visszavezették azt, például Horvátország. A magyar kormánynak nincs ilyen szándéka, de a haza védelme mindenkinek kötelessége – szögezte le.
A miniszter a székelyek magyarságának megőrzésével kapcsolatban hangsúlyozta: ahhoz, hogy egy ország gazdag legyen, saját identitását meg kell őriznie. Ha egységes magyar nemzetről beszélünk, abba beletartozik a székelység, a székely identitás – fűzte hozzá. Kiemelte: az elmúlt 15 évben a magyar kormány nagyon sokat tett azért, hogy a határon túli magyar közösségek saját önazonosságuk megőrzéséhez való jogát a gyakorlatban is támogassa.
Gulyás Gergely a magyar kormány és a román országvezetés kapcsolatáról azt mondta: az elmúlt 15 évben nagyjából évente váltották egymást a román kormányfők, ez pedig a kapcsolatépítést is megnehezíti. „A kapcsolat felemás, de bízunk abban, hogy minél jobb lesz” – fogalmazott a miniszter.
A mi szándékunk az, hogy minden szomszédos országgal a lehető legjobb viszonyban legyünk, de ennek kritériumai vannak – mondta, megjegyezve: a határon túli magyar közösségek érdekeit, autonómiatörekvéseit a szomszédainknak is támogatniuk kell.
