A Nemzeti Pedagógus Kar véleménye a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításáról szóló miniszteri rendelet-tervezethez
Egyetértünk azzal, hogy a kompetenciamérés eredményeinek felhasználása, az adott információk hasznosulása akkor lehet a leghatékonyabb az egész nevelési-oktatási rendszer számára, ha az érintett tanulók a valós tudásuknak megfelelően töltik ki a feladatlapokat.
A kompetenciamérés adatai hatással vannak:
– a tanulók fejlesztésének irányaira,
– az adott közösségek (osztály, iskola) eredményeinek összehasonlítására, így akár a szülők iskolaválasztására,
– a pedagógusok teljesítményértékelésére,
– iskolai rangsorok kialakítására.
Ugyancsak érthető igénye a jogalkotónak, hogy a kompetenciamérésekre fordított források a legjobban hasznosuljanak.
Ezek miatt egyre fontosabb, hogy a diákok és a szülők is értsék a mérés fontosságát, hogy a tanulók motiváltak legyenek a mérések alkalmával. Ennek érdekében és az eddigi tapasztalatok alapján minden figyelemfelhívás fontos, hogy valódi eredményeket kaphassunk.
Ugyanakkor a kompetenciamérésnek nem a tanulók egyéni értékelése az elsődleges célja, hanem ahogy az Nkt. 80. § (1) írja:
A köznevelésért felelős miniszter az országos mérési feladatok keretében gondoskodik a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenység méréséről, értékeléséről.
A kompetenciamérés jeggyel történő értékelésére vonatkozó észrevételek:
1.A kompetenciamérés a szakemberek és a szakirodalom szerint is a képesség fejlődésének egy adott időpillanatban adott állapotát mutatja meg, önmagában nem, csak folyamatában értelmezhető. A mérés célja a tanulói kompetenciák fejlődésének nyomon követése, hogy megtegyék a szükséges beavatkozásokat a pedagógusok.
A kompetenciamérések, nem tanulási egységek végén, mint az érettségi, hanem közben kerülnek megvalósításra, és nem a tantárgyi ismereteket mérik, hanem a tantárgyak tanulása közben elsajátítható és fejleszthető kompetenciákat.
Ezért, ha a kompetenciamérés eredményét mindenképp rögzíteni kívánják a bizonyítványban, akkor önálló, külön sorban lenne célszerű, például „Kompetenciamérési szint” néven, akár érdemjeggyel, akár százalékosan, akár pontértékkel.
2. Nem egyértelmű, hogy egyes mérések mely tantárgyakhoz köthetők.
– A szövegértés a magyar nyelv és irodalom tantárgy mellett gyakorlatilag minden más tantárgy keretében is fejlesztendő.
– Jelenleg a 7. évfolyamtól kezdődően az iskolák többségében diszciplináris természettudományos oktatás zajlik, a természettudományos mérés így nem rendelhető tantárgyhoz, nem dönthető el, melyik tantárgyhoz kapcsolódjon a 200% súlyú érdemjegy. Ha mindegyikhez kapcsolódna, az például egy 9-10. évfolyamos diáknál komoly hátrányokat okozhatna a tanulmányi pontszámokban a felsőoktatási felvételinél. A 11. évfolyamon, ahol már csak fakultációban jelennek meg a természettudományok, akkor ezekbe a jegyekbe számolnánk?
3. A kompetenciamérés eredményének átváltási módszere rendkívül összetett. A kompetenciamérés eredményét eddig az országos átlaghoz viszonyítva értékelték, ami képzési típusonként és iskolatípusonként is eltérő viszonyítási alapot jelentett. A kompetenciák mutatója ezres nagyságrendű pontérték, ennek általános átváltása egy ötfokozatú skálára nehezen kivitelezhető. A fejlődést egyértelműen a változás mutatja. Furcsa lenne, ha az előző évi teljesítményéhez képest sokkal jobban, de egyébként átlagosan teljesítő diák közepes jegyeket kapna.
4. A tervezet szerinti módosítás megteremti a 2025. március 1-jét követően megírt kompetenciamérések eredményei érdemjegyre történő átváltásának kötelezettségét és annak súlyozását. De ennek szakszerű előkészítése nem történt meg a tantestületekben, a diákok között, és a szülők sem tudtak eddig erről.
5. Nem világos, hogy ez az eredmény a megírás évében, vagy az értékelés publikálásakor, vagyis a következő tanévben kerül be az osztályozónaplóba.
Az eddigi tapasztalat alapján az előzetes eredményeket ismertük meg az írás tanévében, a végleges eredmény csak a következő tanévben került publikálásra.
6. A jeggyel történő értékelés, mind a felvételi döntésbe építés elsőként a 2024/25-ös tanévben a március 24-én (azaz kevesebb, mint egy hónapon belül!) kezdődő mérések eredményeire utal, ami már nem teszi lehetővé a tanulók megfelelő felkészülését, felkészítését a megváltozó téttel bíró mérési folyamatra.
Ez pedagógiai szempontból merőben újszerű, váratlan és előzetes felkészülést igénylő helyzetet teremt (különösen a felvételi döntésbe építés jelentősége miatt). Ez a felkészülés az idei tanévi mérésekig fennmaradó néhány hétben nem várató el sem a tanulóktól, sem az intézményektől.
7. Végezetül az Nkt. 80.§ (7) bekezdés szerint:
- § (7) A személyazonosításra alkalmas módon tárolt adat kizárólag a tanulmányi rendszerben tárolható, és csak az iskolán belül használható fel, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérése, a fejlődéséhez szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljából.
Értelmezésünk szerint éppen a jelzett szakasz miatt nem jogszerű a mérésekre egyéni, a tanuló eredményét értékelő jegyet adni, a bizonyítványban feltűntetni és a felvételi elbírálásában felhasználni.
A kompetenciamérés és a felvételi kapcsolatára vonatkozó észrevételeink:
- A felvételi folyamatban van, a tanulók már a túl vannak a központi írásbelin, következik a szóbeli vizsgarész, ha van ilyen az adott intézmény felvételi követelményében. A felvételi eljárás szabályait minden intézmény rögzítette és nyilvánosságra hozta még a felvételi folyamat megkezdése előtt, és most a rendelet módosítaná a felvételi feltételeket, ami számos szempontból aggályos, és megítélésünk szerint jogszerűtlen.
A rendelet tanév közben módosítaná az adott tanévre vonatkozó jogi szabályozást, ami szintén aggályos és jogszerűtlen lenne.
- A tanulók évvégi és félévi osztályzatai már lezárt tanulási egységek, ezeket az eredményeket a kompetenciamérésre kapott érdemjegy visszamenőleg nem változtathatja meg.
Az utolsó év évvégi osztályzata nem számíthat bele a felvételibe, hiszen a felvételi eljárás a tanév szorgalmi időszakának vége előtt lezárul.
- A mérések lebonyolítására rendelkezésre álló rövid időkeret az évfolyamonként több osztállyal rendelkező iskolákban nem ad lehetőséget több pótmérési alkalom megszervezésére. Betegség, az iskolai informatikai rendszer hibái (internetkapcsolat, számítógépek működtetése, egyéb váratlan események) esetén könnyen előfordulhat, hogy egy-egy diák nem tud részt venni – önhibáján kívül – a mérési folyamatban. Mindez azonban összességében sérti a tanulók esélyegyenlőséghez való jogát.
A mérés elmaradásából fakadó, a tanulónak fel nem róható okból fakadó eredményhiány pedig egy a fiatal életét alapvetően meghatározó helyzetben eredményezne eltérő esélyeket a tanulók között.
A tanulók számára véletlenszerűen generált feladatsor, illetve a mérésben megjelenő várt adaptivitás megvalósulása miatt a tanulóknak egy-egy mérésen eltérő feladatokat kell megoldaniuk. Kérdéses, hogy így mennyire tekinthetők az esélyek valamennyi tanuló esetén azonosnak.
- A központi írásbeli felvételit a felvételizők semleges helyszínen, valamelyik középiskolában írják, ahol biztosítható a mérés teljes tisztasága. A kompetenciamérés a saját iskolában történik, legfeljebb esetenkénti külső ellenőrzéssel, ami nem biztosítja a megnövekedett téttel bíró mérés tisztaságát és az esélyegyenlőséget.
Összefoglalva
Javasoljuk, hogy a rendeletet csak a következő tanévtől vezessék be megfelelő előkészítés, alapos szakmai átgondolás, a részletek pontos tisztázása után.
Jelezzük továbbá, hogy a tervezetben megjelölt dátumok és mérési eredmények csak akkor tarthatók, ha a mérés eddig gyakorlata átalakításra kerül (vagy a felvételi időpontjai változnak). A mérési gyakorlat átalakítása után a mérési rendszer újra tesztelésére és a mérési feladatok kalibrálására is szükség lenne.
A BM online kérdőíves felmérése szerint a válaszok erősen megoszlottak, a válaszadók több mint fele tartja megfelelőnek a jelenlegi eljárást, és csak a felénél kevesebben mondták azt, hogy a gimnáziumi felvételi eljárás során érdemes lenne az országos kompetenciamérés eredményeiből is pontot számítani. A gyermekek életkorának növekedésével együtt növekedett azoknak a válaszadóknak az aránya, akik a jelenlegi felvételi eljárást megfelelőnek tartják.
Ez sem indokolja a gyors bevezetést.
