Nagy az érdeklődés a tankerületi vezetői székekért, minden központban legalább három pályázató méretteti meg magát – tudta meg az Index Horváth Pétertől, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnökétől, aki információit Sinka Edit szavaira alapozza. A Klebelsberg Központ vezetője a testület kétnapos küldöttgyűlésén adott tájékoztatást a fenntartói rendszer átalakulásáról. Az eseményen szó esett emellett az intézmények jövőjét illető változásokról és az NPK jövőjéről is. Ez utóbbiról Horváth Péter azt mondta: „érzékelhető volt egyfajta »mi lesz velünk« hangulat”.
A Nemzeti Pedagógus Kar kétnapos küldöttgyűlésének egyik kiemelt programpontja Sinka Edit, a Klebelsberg Központ (KK) elnökének felszólalása. A vezető a tankerületi rendszer előtt álló legfontosabb változásokat ismertette.
A tervek szerint január 1-jétől a Klebelsberg Központ profilja jelentősen átalakul. Középirányítói funkciója megszűnik, és elsősorban az iskolák segítésével, kutatásokkal és fejlesztésekkel foglalkozik.
Ami a tankerületek jövőjét illeti: a vezetők kiválasztása jelenleg is folyamatban van. Sinka Edit tájékoztatása szerint
mind a 60 tankerületi központban van legalább három pályázó.
A beérkezett műveket az iskolák és az önkormányzatok véleményezhetik, amelyeket a döntéshozók számításba vesznek majd az elbíráláskor, igaz nem kötelező érvénnyel. A végleges eredmények október végére várhatók.
Fontos változás, hogy a korábbi, határozatlan idejű megbízások helyett a tankerületi vezetőket ezúttal öt évre választanák meg. Ezt az jelenti, hogy a pályázatokat időről időre meg kell újítani. A módosítást a közelmúltban Radó Péter oktatáskutató is élesen bírálta, leginkább amiatt, mert ez alapján nem látszik a minisztériumi szándék a tankerületek közeljövőben történő megszüntetésére, holott ezt a fenntartói modellt korábban számos kritika érte.
Horváth Péter erről a kérdésről úgy gondolkodik:
Számomra az az elsődleges, hogy a fenntartónak legyen annyi forrása, amely az iskolák napi működésén túl a fejlesztésekre és a jutalmazásokra is lehetőséget biztosít. Másrészt azt is fontosnak tartom, hogy a kiválasztott vezető valóban elkötelezett legyen az iskolákért. Ha ez két dolog megvan, akkor számomra már kevéssé lényeges, hogy ki a fenntartó
– fogalmazott lapunknak.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a települések megosztottak a kérdésben: a tehetősebb helyeken szívesen visszavennék az intézményeiket, míg a kisebb önkormányzatoknak a bérszámfejtés és a közüzemi megállapodások óriási anyagi és logisztikai terhet jelentenének.
Bizonytalanság a Nemzeti Pedagógus Kar jövője körül
Horváth Péter szerint a gyűlésen érezhető volt egyfajta bizonytalan, „nem tudjuk, mi lesz velünk” – hangulat. A Kar vezetője felidézte, hogy a kormányváltás óta az egyeztetésekre mindig kaptak meghívást, a kapcsolatot a korrektség és az együttműködő légkör jellemezte. Ugyanakkor egyes kormányfői nyilatkozatok – amelyek a rendszer átvilágítását és a modell felülvizsgálatát vetítették előre – bizalmatlanságot sejtetnek.
Két dolog történt: egyrészt bekérték tőlünk a 2024/2025-ös beszámolókat, amelyeket júniusban a megadott határidőig beküldtünk. Másrészt nyáron az Oktatási Hivatal kiküldött egy kérdőíves felmérést a pedagógusoknak, amelyben véleményt mondhattak a Nemzeti Pedagógus Kar munkájáról. Az átvilágítás és a felmérések eredményéről mindezidáig semmilyen visszajelzést nem kaptunk
– mondta az elnök.
A kötelező tagság esetleges megszüntetéséről szóló felvetésekre – amelyekről Lannert Judit beszélt korábban – és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által megfogalmazott követelésre, miszerint „szüntessék meg az egészet teljesen”, úgy reagált:
„Kifejezetten a megalakulásunk módja az, amit problémaként említenek, szakmai kritikát soha nem kaptunk. Ugyan a kötelező tagságról valóban egy felülről érkező jogszabály rendelkezett, az országos elnökséget és a területi küldötteket minden alkalommal demokratikusan választották meg” – emelte ki Horváth Péter.
Paradigmaváltás az iskolákban
A küldöttgyűlés a Csapodi Csaba közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos által megküldött, az intézményrendszerre és a szakmai újításokra vonatkozó kérdések megvitatására is lehetőséget adott. Teljes egyetértés volt abban, hogy „a paradigmaváltásnak valóban itt van az ideje”. Az iskolarendszer stabilitásának megőrzése mellett alapjaiban kell átgondolni a pedagógiai funkciókat. Különösen nagy figyelmet kell fordítani az alapkészségek, azon belül is a szövegértés és a szövegalkotás fejlesztésére, melynek fontosságára a közelmúltban a PISA-felmérés eredményei ( Index – Belföld – A családi háttér fogságában: a PISA-eredmények leleplezték a magyar iskola legnagyobb hibáját) is ráirányították a közvélemény figyelmét.
Azt már most is pozitív fejleménynek lehet tekinteni, hogy a tanítók munkáját segítő 14 pontos javaslatcsomag (Index – Belföld – Kevesebb házi feladat és 35 perces órák: 14 pontban reformálná meg az alsós oktatást a minisztérium) gyakorlati beépítése jól működik.
„Bátrabban rugaszkodnak el a megszokottól annak érdekében, hogy kiszolgálják az egyedi igényeket. Mind a városi igazgatók, mind a kistelepülésen dolgozók kreatívabban és határozottabban nyúlnak a rendelkezésre álló eszközökhöz. Úgy érzik, nagyobb lett a mozgásterük, és ez mindenképpen fontos előrelépés” – összegezte az NPK elnöke.
Forrás: http://Index – Belföld – Óriási a tolongás a tankerületi vezetői székekért
(Borítókép: Horváth Péter a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke Budapesten 2025. április 22-én. Fotó: Lakatos Péter / MTI)