Reggel kilenc órától kezdődött meg a magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar mint idegen nyelv írásbeli érettségi vizsga. Magyar, mint idegen nyelvből csak középszintű vizsgát tehettek – olvasható az http://Oktatási Hivatal oldalon
Mint írták, a magyar nyelv és irodalom középszintű írásbeli vizsgája 240 percig tartott. A vizsgázók a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatták be a feladatok megoldására.
Az íráskészséget vizsgáló feladatok megoldásához mindkét szinten használhattak nyomtatott szótárt, amelyről a vizsgázóknak maguknak kellett gondoskodnia.
A többi feladatsornál semmilyen segédeszközt sem használhattak.
Középszinten az I. feladatlap egy szövegértési-nyelvi és egy irodalmi feladatsort tartalmazott, amelynek megoldására összesen 90 perc állt a diákok rendelkezésére; ez alatt figyelmes olvasásra, szövegértelmezési készségre és irodalmi alapismeretekre volt szükség. A tanárok szerint a feladatsor kiegyensúlyozott, korrekt volt, noha néhány bonyolultabb részlet még így is okozhatott fejtörést. A szövegértés középpontjában ezúttal a nevek témája állt.
A diákoknak egy 800–1000 szavas ismeretterjesztő szöveg alapján kellett különféle feladatokat megoldaniuk, melynek nyelvezete kifejezetten „barátságos” volt, szakzsargont alig tartalmazott, így nem nehezítette feleslegesen az értelmezést. Idén az érettségizőknek Daniss Győző egy, a népszerű nevekről szóló tudományos-ismeretterjesztő szövegét kellett értelmezniük.
Gecsei Kolos iskolaigazgató kiosztja a középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga tételeit
a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégiumban (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)
A feladatok között idén is szerepeltek igaz-hamis állítások, indoklást igénylő kérdések, sőt, táblázatelemzés is, amelyhez a KSH adatait használták fel. Ez utóbbi már nagyobb koncentrációt és értelmezési rutint igényelt. A feladatlapba némi nyelvtani tudás is belekerült, bár a szaktanári vélemények szerint akár több nyelvtani feladatra is lehetett volna számítani. A szövegértési rész után egy irodalmi műveltségi teszt következett, amivel további 20 pontot szerezhettek az érettségizők.
Itt memoriterek, stílusirányzatok, műfajok, fogalmak és korszakismereti kérdések kaptak helyet. A feladatlapban megjelentek Arany János és Zrínyi Miklós munkái, valamint kötelező olvasmányok is, amelyek közül néhány a szereplők alapján volt beazonosítható, így a diákok ezt a részét rendszerint nehezebbnek találják. A memoriterek többsége ismerős lehetett a felkészült vizsgázók számára, így azok megoldása nem jelenthetett különösebb akadályt – közölte az eduline http://Érettségi-felvételi: Minden a nevek körül forog – ilyen feladatokat kaptak a diákok a magyarérettségi első részében – EDULINE.hu
A teszt szerkezete alapvetően a tavalyihoz hasonló volt, így aki átnézte a korábbi évek anyagait, annak ismerős terepen kellett mozognia. A pedagógusok szerint a feladatsor kiegyensúlyozott és korrekt volt, nem célzott a vizsgázók „megfogására”. Bár néhány feladat, például a hibajavítás vagy a táblázatelemzés bonyolultabb lehetett, ezek is kellő figyelem kíséretében könnyen megoldhatók voltak.
A magyarérettségi első része összesen 60 pontot ért, amelyből 40-et a szövegértés, 20-at pedig az irodalmi műveltségi teszt adott. A 90 perces időkeret szűkös lehetett a lassabban olvasók számára, de gyakorlott tempóval és jó időbeosztással tartható volt.
A tanárok szerint megbukni ezen nem lehetett, de a kiemelkedő pontszámhoz most is kellő felkészültségre és figyelemre volt szükség.
Amint a diákok végeztek a magyarérettségi ezen részével, az oktatók kiosztották számukra a II. feladatlapot, amely egy műértelmező szöveg megírását várta el tőlük. A vizsgázók választhattak egy adott irodalmi mű értelmezése – ez középszinten idén Örkény István egyik novelláját –, vagy inkább egy általános témakifejtő esszé írása között, amely a történelmi események irodalmi feldolgozását járta körül. A második rész megoldására 150 perc állt rendelkezésre. A feladat megoldása során a diákoknak 500 és 800 szó közötti terjedelemben kellett kifejteniük gondolataikat, elemző és esszéjellegű írásban egyaránt. A megoldásra összesen 40 pontot kaphattak.
Diákok a középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgán a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégiumban
(Fotó: MTI/Krizsán Csaba)
A magyar nyelv és irodalom emelt szintű írásbeli vizsgája szintén 240 percig tartott. A vizsga szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból, valamint két különböző szövegalkotási feladatból állt. A vizsgázók egyetlen feladatlapot kaptak, a rendelkezésükre álló időt pedig tetszésük szerint oszthatták be a feladatok megoldására.
A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz, mint irodalmi vagy nyelvi témájú értekező prózához, esszéhez vagy annak részletéhez, lírai műhöz, szépprózai alkotáshoz vagy annak részletéhez, egy drámához vagy annak részletéhez kapcsolódott. A feladatsor szövegértést, nyelvi ismereteket és irodalmi műveltséget vizsgáló kérdéseket egyaránt tartalmazott. A két szövegalkotási feladat két különböző témáról szólt, egy adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írta elő. Azok, akik emelt szinten vizsgáztak, két különböző szöveget írtak: egy műértelmezést (600–800 szó) és egy reflektáló szöveget (250–450 szó).
A közép- és emelt szintű írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor is használható helyesírási szótár, továbbá középszinten a II. feladatlaphoz a tankönyvjegyzékben szereplő irodalmi szöveggyűjtemény (9-12. évfolyam). A tartalomra, a helyesírásra és az írásképre összesen 100 pontot szerezhettek mindkét szinten.
Az Oktatási Hivatal közölte: magyar mint idegen nyelvből középszinten 112 helyszínen 263 vizsgázó tett érettségit.
Az élő idegen nyelvi írásbeli érettségi vizsgák szerkezete minden esetben azonos volt. Nekik középszinten az írásbeli időtartama 180 perc volt, az első feladatlapra, egy olvasott szöveg értésének kitöltésére 60, a másodikéra, ami egy nyelvhelyességi rész volt, 30 perc áll rendelkezésre. 15 perces szünet után hallott szöveg értésére vonatkozó feladatlapot kell megoldani 30 percben, majd 60 perc áll rendelkezésre az íráskészséget vizsgáló feladatsorra.
Az érettségi dolgozatokat központilag kidolgozott útmutatók alapján javítják és értékelik: az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az érettségi vizsgák feladatsorai és a hivatalos javítási-értékelési útmutatók a vizsgát követő napon kerülnek nyilvánosságra, ami azt jelenti, hogy a reggel 8:00-kor vagy 9:00-kor kezdődő vizsgák megoldásai másnap reggel 8:00-tól, míg a 14:00 órakor induló vizsgák anyagai másnap délután 14:00-tól lesznek elérhetőek.
A központi tantárgyak esetében azonban az Eduline már a vizsgák után közzéteszi a feladatsorokat és a szaktanárok által javított, nem hivatalos megoldásokat – így az idei érettségi alatt is lehetőségük lesz valós időben követni az eseményeket.
