„A mai gyerekeket már más eszközökkel lehet tanítani, mint 30 évvel ezelőtt” – Kiemelkedő pedagógusok, fantasztikus iskolák 2024-ben

Idén sok pedagógussal találkoztunk, és eljutottunk olyan iskolákba is interjúzni, amelyek létezéséről csak kevesen tudtak, mégis kiemelkedő munkát végeznek.

2024-ben indítottuk el a Kezükben a jövő című sorozatunkat, amelyben a magyar oktatás helyzetét és reménységeit igyekeztünk bemutatni. Mert vannak még elhivatott pedagógusok, jó iskolák az országban. Több olyan iskolában jártunk, amelyek fantasztikus módon segítenek a gyerekeknek, és beszélhettünk olyan pedagógusokkal, akik a példájukkal kiemelkednek a tanárok közül. Sokkal több kellene belőlük a magyar iskolákban. A teljesség igénye nélkül hoztunk egy kis visszatekintést az idei évre, hogy az oktatásban milyen gyöngyszemeket találhatunk minden körülmény ellenére is.

Tehetségfejlesztő pedagógus, aki ismeri a gyerekek szívéhez vezető utat

Molnár Andrea már 34 éve tanítóként, tehetségfejlesztő pedagógusként dolgozik, jelenleg a XIV. kerületi Móra Ferenc Általános Iskola igazgatóhelyettese. A pályája során számtalanszor bebizonyította, hogy a pedagógia a vérében van, és titokzatos módon ismeri a legkülönbözőbb gyerekek szíve felé az utat. A több díjjal kitüntetett pedagógus mindent megtesz azért, hogy a gyerekek a megfelelő oktatást és tehetséggondozást kapják az állami iskolákban is. A hitvallását minden tanárnak érdemes lenne megszívlelni, mert valószínűleg ez az egyik kulcs ahhoz, hogy a gyerekek jó oktatást kapjanak:

„Mindenkinek kell módszertanban újulni, változni – mondta el Molnár Andrea. – A mai gyerekeket már egészen más eszközökkel lehet tanítani, mint 30 évvel ezelőtt, sokkal interaktívabban, az élménypedagógia eszközeivel kell őket oktatni, amihez a pedagógusoktól is rugalmasság és fejlődés szükséges.” A tehetséggondozás felé is a fejlődés igénye vitte, ebben később megtalálta azt a küldetést, ami azóta is hajtja előre.

„Fantasztikus tanáraim voltak: dr. Czeizel Endre, dr. Gyarmathy Éva, dr Herskovics Mária, dr. Heimann Ilona, dr. Balogh László, Fuszek Csilla, dr. Szivák Judit… csak hogy párat említsek. Az ő lelkesedésük, szakmai tudásuk lenyűgözött, egy életre szóló elhivatottságot szereztem – meséli Andrea. – Amikor azt láttam, hogy a legtöbb iskolában van fejlesztőpedagógus, logopédus, pszichológus, de tehetséggondozásra külön nincs olyan szakember, aki ezzel foglalkozik, akkor tudtam, hogy ez az én utam. Megtapasztaltam, hogy milyen az, amikor az osztályban egy gyerek a zseniség határán mozog.

„Van valami benne, de nem tudod, hogy mi az, csak más, mert rendetlen, nem bír magával, nem tudod úgy lekötni, mint a többieket, de ha bedobsz neki egy témát, ami érdekli, akkor teljesen rákattan – na, ők a tehetségek általában.”

Ezeket a gyerekeket nem elnyomni vagy leszidni kell, hogy nem olvashatnak az órán – dehogynem olvashat, neki erre van igénye, hogy valami pluszt tegyen, mert már unja magát, előrébb tart fejben. Volt olyan tanítványom is, aki az asztal alatt bujkált, és onnan mondta el a verset, amit megtanult. Ha bármit kérdeztem tőle, akkor tudta a választ, de csak az asztal alól mondta meg. Tudtam, hogy a figyelme velem van és dolgozik, csak neki másra volt szüksége. Miért ne válaszolhatna egy gyerek az asztal alól?” Olvasd el a teljes interjút http://Egy példaértékű pedagógus életpályája

Iskola gyerekekért, akikkel „csak a baj van”

Egy nlc videóban Sindulár Mariannát ismerhettük meg, aki gyerekkora óta tanárnak készült, és hamar megfogadta, hogy amint esélye lesz rá, iskolát nyit az olyan gyerekek számára, akikkel „csak a baj van”, akik rendszerint az iskolai folyosókon vagy igazgatói irodákban végzik. A figyelemhiányos gyerekek sorsa a szívügyévé vált, nekik alapította meg a Turbó Tanodát, ahol a gyerekek az iskolai tananyagnál jóval többet kapnak. Miért nem akarnak innen szünetre menni a gyerekek? Miért nem verekednek? Hogy lehet, hogy itt megtanulnak az olyan is írni-olvasni pár hónap alatt, akiről már réges-rég lemondtak a korábbi iskolájukban.

„A figyelemhiánnyal küzdő gyerekek azért vannak nehéz helyzetben, mert nem kapják meg azt a figyelmet és szakmai segítséget, amivel ők fejlődni tudnának – mondta el Marianna. – Sajnos ennek általában az a vége, hogy a gyerekek a folyosókon végzik.

Hozzám a gyerekek általában úgy érkeznek, hogy sírnak a szülők és a gyerekek is, mert annyi megalázásban és annyi megrázkódtatásban volt már részük.

A mi hitvallásunk az, hogy megkeressük azt a képességszintet, ahonnan a gyereket fejleszteni kell, azt a részét, ahol az elmaradás van, és onnan kezdjük el őt tanítani.” Nézd meg a teljes videót! http://A Turbó Tanodában figyelemhiányos gyerekeket tanítanak

Neki elhiszik a diákok, hogy sikeresek lehetnek

Brantner Gyöngyi egy pici Somogy megyei falu, Lakócsa tanára, akit imádnak a tanítványai. „Olyan mintha a második anyánk lenne!” – mondják róla a gyerekek. Lakócsán a legtöbb fiatal hátrányos helyzetű, számukra a tanulás az egyetlen kitörési lehetőség, ez azonban korántsem olyan egyszerű. Mi az oka ennek, vajon hogyan tesz meg értük mégis mindent a tanáruk, hogyan motiválja őket és éri el, hogy a bukásra álló gyerekek megússzák az évismétlést, sőt, szakmát szerezzenek?

„Fontos számomra, hogy ezek a gyerekek sikerélményhez jussanak – mondta el az nlc videójában Brantner Gyöngyi. – Mert én úgy gondolom, hogy az igazi kitörési pont, a tanulás, mert a tudást nem veszi el tőlük senki.

„Ezeket a gyerekeket csak szeretettel lehet tanítani, a legfontosabb szerintem az, hogy szereteten, elfogadáson, bizalmon alapszik ez a kapcsolat.”

A videóban a tanár kifejti, hogy a szavahihetőség az egyik alapja annak, hogy képes motiválni a falu gyerekeit a tanulásra, illetve az, hogy őszintén hisz a gyerekek képességeiben, és neki el is hiszik, hogy sikeresek lehetnek ők is. Nézd meg a teljes videót http://Gyöngyi 35 éve szeretetből tanít Lakócsán

Összefogással nyitottak falusi iskolát

Göncruszka egy hatszáz fős, hátrányos helyzetű magyar település a szlovák határ mentén, amelyet régóta tömeges elvándorlás és magas munkanélküliség sújt. Az állami iskolát is bezárták. Levente és felesége, Zsuzsa ekkoriban költöztek református lelkipásztorként Göncruszkára. Felismerték, hogy oktatás nélkül a falu teljesen el fog néptelenedni, ezért kis református közösségükkel összefogva iskolát nyitottak. A Talentum olyan egyedülálló oktatást nyújt, amilyet Magyarországon nem találni máshol: a náluk végzett gyerekek pedig ma már a Corvinuson, az ELTE-n, a Műszaki Egyetemen tanulnak tovább. Mégsem ezt tartják a legfontosabb eredményüknek

„Annyi pénzünk sem volt, hogy a gázt bekötessük, kaptunk ajándékba egy kazánt, a környékbeli gazdák ajánlottak fel szalmabálát, a gyülekezeti tagok összegyűjtötték a falaveleket, és beosztottuk óráról órára, hogy ki fogjuk fűteni az iskolát – mondta el a videóban Levente.

„Szerintem az eredményeink mind abból fakadnak, hogy szabadok a tanáraink.”

Felesége, Zsuzsa még hozzátette, hogy a gyerekek felé csak a képességeik szerint támasztanak elvárásokat, ami szintén olyan légkört hoz létre az iskolában, ami motiváló és amitől szárnyra kapnak a tanulók. Nézd meg a teljes videót! http://Álomiskola a határon: ezért a göncruszkai az ország legkülönlegesebb sulija

„A penészleki gyerekek szeretnek iskolába járni”

Penészlek egy nyírségi falu a román határ mellett. Ezren sem lakják, munkalehetőség alig akad, kitörési lehetőség még annyi se. Így milyen esélyei vannak egyáltalán egy oda születő gyereknek? A helyi iskola vezetője szerint csakis a tanulás vezethet ki a szegénységből. Hogy ezt mennyire komolyan veszik a helyi iskolában, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy itt minden egyes gyerek továbbtanul. Hogyan sikerült ezt elérni? Hogyan motiválják még a legrosszabbul teljesítő tanulókat is?

„Úgy gondolom, hogy a penészleki gyerekek szeretnek iskolába járni –; mondta el a videóban Hajdu Henrietta intézményvezető. – Akkreditált kiváló tehetségpont az iskolánk, mindent megteszünk azért, hogy a gyerekek minél több területen kibontakozzanak.” Az iskola szakkörök, különórák, tehetséggondozás segítségével minden lehetőséget igyekszik megadni a gyerekeknek, hogy felfedezzék azt, amiben erősek. Mert lehet, hogy valakinek nem az erőssége a matek, de nagyon jól táncol vagy tehetséges rajzos. „Ezek a művészeti tevékenységek megszerettetik a gyerekekkel a tanulást” – tette hozzá a pedagógus, felfedve az iskola sikerének a titkát. Nézd meg a teljes videót! http://A különleges Penészleki Általános Iskola

https://nlc.hu/csalad/20241227/pedagogusok-iskolak-iden/