Horváth Péter kiemelte: a mostani stratégiai együttműködés a kormány részéről egyértelmű bizalom jele a Nemzeti Pedagógus Kar eddigi munkája iránt. Ez a megállapodás lehetőséget teremt arra, hogy a jövőben ne csak írásban véleményezhessék a kormány oktatási terveit, hanem közvetlen szakmai egyeztetéseket is folytathassanak a minisztériummal. A szakképzést különösen fontosnak nevezte, mivel az „a világgal legélőbb kapcsolatban álló” terület, és így különösen gyorsan képes alkalmazkodni a munkaerőpiaci elvárásokhoz.
A megállapodás három kulcsterületre – a szakképzésre, a tanárképzésre és a tehetséggondozásra – összpontosít. Hankó Balázs miniszter hangsúlyozta: ezek a területek meghatározzák a magyar fiatalok jövőjét. Beszámolt róla, hogy a Köbüki tanári ösztöndíjprogramban már több mint 1800 pedagógus vesz részt, köztük külhoni oktatók is. A cél az, hogy minél több tehetséges fiatalt tudjanak támogatni, és a tanárok elismerést kapjanak elkötelezett munkájukért.
A szakképzést választók aránya növekszik: már tízből hat diák ezt az utat választja, és cél, hogy 2030-ra a duális képzést választók aránya elérje a kilencet tízből. A tanulók ösztöndíj-lehetőségei is bővültek: a legjobbak akár havi 60 ezer forintot, a duális képzésben résztvevők pedig akár 160 ezer forintos munkabért is kaphatnak, a szakmaszerzés végén pedig 300 ezer forintos egyszeri támogatásra is jogosultak.
A szakképző iskolák fejlesztése is elindult: 100 milliárd forintból 31 intézmény újul meg országszerte. Emellett a tanárképzés is megújult, a gyakorlati képzés aránya már 25%, és cél, hogy minden ötödik oktató gyakorló pedagógus legyen. Az oktatói bérek is jelentősen emelkedtek az elmúlt években – a pályakezdőktől a tapasztalt szakemberekig.
