A Nemzeti Pedagógus Kar Intézményvezetői tagozata online szakmai konferenciájának központi témája a mesterséges intelligencia hétköznapjainkat és – különösen – a köznevelés világát felforgató, „forradalmi” hatása voltak. Az online konferenciára több mint 350 igazgató regisztrált.
A szakmai előadások előtt Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke foglalta össze a Nemzeti Pedagógus Kar időszerű teendőit, ismertette a 2026. évi területi küldöttválasztás lebonyolításának tapasztalatait. Elmondta, hogy több vármegyében is jelentősen megnövekedett a jelöltek száma, és a területi küldöttek megválasztása mindenhol az alapszabályban foglaltak szerint rendben megtörtént. Elnök úr tájékoztatta a konferencia résztvevőit a Nemzeti Pedagógus Kar álláspontjáról a pedagógus teljesítményértékelési rendszerrel (TÉR) kapcsolatban, reményét fejezte ki, hogy javaslataikat a döntéshozók éppúgy figyelembe veszik, mint például a pedagógus béremelés tekintetében. Elmondta, hogy jelenleg jogszabályváltoztatás a TÉR-rel kapcsolatban nincs napirenden. A NAT felülvizsgálatával kapcsolatban elmondta, hogy megalakult az erre a célra életre létrehozott bizottság, amelynek résztvevője a Nemzeti Pedagógus Kar is.
Az online konferencia szakmai előadásainak sorát Csizmadia Tamás, a Makronóm Intézet elemzője nyitotta meg az „Előre, ne hátra!” Az oktatási rendszer felkészítése a mesterséges intelligencia hatásaira című előadásával. Ebből megtudhattuk, hogy a mesterséges intelligencia robbanászerű elterjedésével, annak használatával egy újabb – az ipari forradalomhoz mérhető – , nagy technológiai „ugrásra” kell felkészülnünk. Ez a változás többek között a munkaerőpiacon okoz majd jelentős átrendeződést, és csak Magyarországon 600-700 ezer munkavállalót fog érinteni. Ezért válik különösen szükségessé, hogy a mesterséges intelligencia a köznevelésben mint önálló tantárgy megjelenjen, és a jövő munkavállalói generációi fel legyenek készítve annak használatára. Az előadó kiemelte, hogy különösen fontossá válik az etikus használatra való nevelés, kulcskérdés, hogy a felnövekvő nemzedékek mennyire rendelkeznek stabil információs alapokkal – ezért azok megerősítése is kiemelt feladata lesz a köznevelésnek. Továbbá a kreativitás fejlesztése és az érzelmi intelligencia elmélyítése is ahhoz járul hozzá, hogy ne kiszolgáltatottjai és versenytársai legyünk a mesterséges intelligenciának, hanem megfelelő szintű felhasználói.
Barcsánszky Péter az Oktatási Hivatal Rendszerüzemeltetési és Dokumentációs Főosztályának főosztályvezetője és Lázár László, az Oktatási Hivatal Felsőoktatási és Fejlesztési Iroda vezetője a „Digitális eszközök biztonságtudatos használata – gyermekeink védelme MI alapú fejlesztések, az MI veszélyei címmel tartottak előadást. A rendkívül körültekintő és alapos elemzésben részletesen rámutattak mindazon problémákra és feladatokra, amely – a napjainkban különösen aktuális – gyermekvédelem szempontjából a pedagógusok és a szülők felelőssége. Továbbá megtudhattuk azt is, hogy az Oktatási Hivatal keretein belül „Tekla” néven önálló mesterséges intelligencia fejlesztés zajlik, amely nagy segítségére lesz a tanulóknak, pedagógusoknak és a szülőknek. Ez a fejlesztés ugyanis garantálja, hogy a felhasználók csak olyan internetes, online tartalmakhoz férnek hozzá, amely biztonságos és ellenőrizető, valamint „hallucináció-mentes” működést tesz lehetővé.
Az online konferencia zárásaként Pásztor Gergely, az intézményvezetői tagozat elnöke ismertette a pedagógus teljesítményértékelési rendszerrel kapcsolatos felmérés eredményeit, tapasztalatait. A kérdőívet 269 óvodavezető, 268 általános iskola-igazgató, 65 gimnáziumigazgató töltötte ki , ezen felül 40 általános iskola és alapfokú művészetoktatási intézmény, 38 AMI, 24 kollégium, 23 EGYMI 12 pedagógiai szakszolgálat, 10 szakgimnázium és technikum, 18 egyéb intézmény pedagógusainak értékeléséről érkeztek adatok.
A tagozati elnök elmondta, hogy a sajtóban és az online térben is túlnyomóan szerepeltek és szerepelnek azok a vélemények, amelyek a teljesítményértékelés lebonyolítását kritizálták, és az igazgatók szakmai munkáját támadták. Elfogultsággal, szubjektivitással, bizonyos felsőbb elvárásoknak való megfelelési kényszerrel magyarázták és magyarázzák a pedagógusok értékelését, azt sejtetve, hogy sok 79%-os eredmény született azért, hogy ne „kellejen” a pedagógusok illetményét emelni. Ezzel szemben a 2025. szeptember 2-11. között készült, 767 igazgató visszajelzését, összesen 19.696 pedagógus értékelésének eredményét tartalmazó felmérés eredménye szerint: a legtöbb értékelt pedagógus a 80% fölötti kategóriába került, azaz az értékelt pedagógusok több mint kétharmada (68,55%) az jogosult lett a 182/2025. (VI. 30.) Korm. rendelet szerinti illetményemelésre.
A legtöbb 80%-os vagy annál magasabb értékelést kapott pedagógus az óvodákban dolgozik (80,40%), ezt követően a gimnáziumokban (76,21%), illetve a pedagógiai szakszolgálatoknál (74,79%). A legkevesebb kiemelkedő teljesítményt elérő pedagógus a kollégiumokban (39,58%) és a szakgimnáziumokban (54,17%). Az általános iskolákban a pedagógusok 63,3%-a ért el legalább 80%-os eredményt, tehát itt is a pedagógusok 2/3-a ebbe a kategóriába esett. A legtöbb 50% vagy ez alatti eredményt az EGYMI-ben született (1,76%), a kollégiumokban (1,39%) és az általános iskola és AMI-ban (0,92%). A legkevesebb az óvodákban, ahol a pedagógusok mindössze 0,20%-a került ebbe a kategóriába, a gimnáziumokban pedig a pedagógusok 0,22%-a.
Az értékelésben részt vett nevelőtestületek közül az óvodákban volt a legmagasabb azoknak a számaránya, amelyekben az összes pedagógus jogosulttá vált az illetményemelésre, hiszen az óvodák közel nyolcvan százalékában született ilyen értékelés (79,18%). Ez az óvodai nevelőtestületek pedagógus-létszámának is köszönhető, hiszen lényegesen több volt az óvodákban az alacsony létszámú, 2-3 fős értékelt személlyel működő intézmény. Átlag feletti (40,68%) lett az AMI (52,63%), a pedagógiai szakszolgálatok (58,33%), az egyéb kategóriába sorolt intézmények (50,00%) és azon gimnáziumok számaránya is, ahol a nevelőtestület egésze 80% vagy magasabb értékelést kapott (41,54%).
Összességében az adatokból kitűnik, hogy ezekben az intézménytípusokban volt a legkevésbé megvalósítható a pedagógusok valódi differenciálása a rendelkezésre álló 20.000 forintos keretből.
Az óvodák esetében az intézmények 14,86 %-a tartozik azok közé, ahol az összes értékelt pedagógusnak legalább a fele 80% alatti eredményt ért el, a gimnáziumoknál ez az arány 16,92%. Ez utóbbi intézmények között egy esetben előfordult, hogy a 35 fős nevelőtestületből mindössze 5 fő kapott 80%-os vagy magasabb értékelést (90% felett senki), és a nevelőtestület 85,71%-a lett „átlagos”.
Az adatok tehát adott intézmények esetében nagy különbségeket rejtenek.
Pásztor Gergely
tagozati elnök
Kép: NPK
