BESZÁMOLÓ AZ EMBER ÉS TERMÉSZET SZAKMAI TAGOZAT RENDEZVÉNYÉRŐL

Nagysikerű tanévnyitó konferenciát tartott augusztus végén az Ember és természet szakmai tagozat.

A rendezvényen a tagozat elnökének köszöntője után került sor a meghívott két előadó bemutatására, majd a két előadásra.

Prof. Dr. Csapó Benő a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára, a Neveléstudományi Doktori Iskola és a MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport vezetője. A jövő pedagógusai a felsőoktatásban az ő művein nőnek fel. Számos nemzetközi kutatási programban vett részt. A 2003-as és 2012-es PISA vizsgálatokban a problémamegoldó gondolkodás elméleti kereteit kidolgozó munkacsoportok tagja volt. 2011-15 között egy európai természettudomány-tanítás projekt magyarországi munkáinak irányítója. Számos rangos publikáció és könyv szerzője. pl. A kombinatív képesség struktúrája és fejlődése, Kognitív pedagógia, A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése, Tudás és iskola. Szerkesztésében jelentek meg Az iskolai tudás és a Mérlegen a magyar iskola c. kiadványok. Az előadó tájékoztatást adott arról, hogyan teljesítenek a diákjaink a különböző nemzetközi felméréskben. Kiderült, hazánk diákjainak nagy része inkább magol, mintsem értő módon tanulna, így nem véletlen, hogy a gondolkodást igénylő természettudományos teszteken alul teljesítenek. Véleménye szerint a természettudományos oktatást már az óvódában el kellene kezdeni, s 18-20 éves korig kellene a képzést folytatni. Természetesen mindehhez megfelelő tanárokra is szükség van, ennek kapcsán szóban kerültek a tanérképzés és a tanárhiány problémái. Csapó Benő előadásának a témái elérhetők a következő honlapon: edia.hu

A másik előadó Prof. Dr. Gelencsér András volt, aki a Pannon Egyetem Mérnöki Kar Környezettudományi Intézetének egyetemi tanára, az MTA Levegőkémiai Kutatócsoportjának vezetője. Fő kutatási területe a döntően levegőszennyezésből származó kicsiny részecskék, az ún. légköri aeroszol részecskék tulajdonságainak, forrásainak és légköri átalakulásainak tanulmányozása. Kutatásait PhD-hallgatók bevonásával, nemzetközi együttműködésben, számos nagy európai és hazai pályázat támogatásával végzi. Eddigi szakmai munkásságát rangos nemzetközi közlemények fémjelzik. Könyvei közül a „Füstbement bolygó” című kiadvány ajánlható a természettudományos tantárgyakat tanító tanároknak. A könyv elsődleges célja a szemléletformálás, annak tudatosítása, hogy napjainkban az emberi tevékenységek összessége igenis képes ijesztő változásokat előidézni olyan hatalmas természeti rendszerben is, mint a légkör. Ennek megértése nélkül aligha lehet remény arra, hogy az emberiség a természethez fűződő viszonya saját érdekében mielőbb megváltozzon. Az előadó a múltban lezajlott és a napjainkban lejátszódó légköri változásokról beszélt, s arról, hogy ezeknek milyen következményi voltak és vannak az éghajlatra nézve. Igaz, hogy nem bocsátkozott jóslásokba a jövőt illetően, de a jelenlévőkben kialakulhatott egy nem túl pozitív jövőkép a látottak és hallottak alapján. A professzor úr prezentációja a “Tudástér” – “Előadások/PPT” menüpontban érhető el.

Az előadások után – egy ebédszünetet követően – került sor egy kötetlen beszélgetésre a szaktanárok és a 2 előadó részvételével. A szakmai tagozat elnöke beszámolt arról, milyen tevékenységet folytatott a tagozat az előző tanévben, milyen feladatokat látott el, s milyen eredményeket ért el. Az ezt követő beszélgetések témái sokrétűek voltak: pl. szóba kerültek a tankönyvek, az érettségi, a komplex természettudományt tanító tanárok nehézségei a szakgimnáziumokban; az, hogy vajon a science típusú természettudományos képzésnek lenne inkább helye az iskolákban, vagy a hagyományos, diszciplinák szerinti oktatásnak; a pedagógusbérezés, a készülő új NAT,  a diákok túlterheltsége… és még számos fontos téma.

Köszönet illeti Csapó Benő és Gelencsér András professzor urakat, hogy elfogadták meghívásunkat a konferenciánkra, köszönjük az érdekes, színvonalas előadásokat, az érdeklődő kollégáknak pedig a részvételt!