Az elmúlt héten sokat olvashattunk egy makói testnevelő tanár és az iskola fenntartója, a Hódmezővásárhelyi Tankerület vezetőjének esetéről, mely mostanra odáig jutott, hogy az oktatási jogok biztosa vizsgálatot kezdeményezett, és a tankerület igazgatója lemondott.
A Nemzeti Pedagógus Karnak nem feladata, hogy ilyen ügyekben állást foglaljon, és bár említésre került a Kar etikai kódexe, hivatalosan nem kaptunk etikai vétséggel kapcsolatos megkeresést sem. Úgy gondoltuk azonban, hogy érdemes néhány következtetést és tanulságot levonni az esettel kapcsolatban.
Az NPK Országos Etikai Bizottsága az esetet megvizsgálva arra az álláspontra jutott, hogy etikai vétség nem történt.
Nincs kétségünk afelől, hogy a pedagógus kollégát jó szándék vezérelte a felvétel elkészítésekor, és aligha az volt a szándéka, hogy bárkit felháborítson. Hogy ez mégis így történt, annak legfontosabb tanulsága az, hogy még egy szándékosan humorosra tervezett oktatási célú videót is a legnagyobb körültekintéssel kell elkészíteni. A pedagógusnak mindenkor tudatában kell lennie annak, hogy munkája közben egy közösséget, egy intézményt és egy hivatást is képvisel, ezért mindig arra kell törekednie, hogy tevékenysége közben viselkedése ne kelthessen ellenérzést a közösség tagjaiban, méltó legyen intézménye hagyományaihoz és a pedagógus hivatáshoz.
Nincs információnk arról, volt-e egyeztetés az iskola igazgatója és a tankerületi igazgató között. Álláspontunk szerint minden hasonló nézeteltérés tisztázásának ilyen egyeztetéssel kell kezdődnie, amely ha sikeres, a mostanihoz hasonló, szakmai és emberi szempontból egyaránt méltatlan helyzet elkerülhető.
Hasonló probléma elkerülése, megelőzése érdekében célszerű az intézmény SZMSZ-ében világosan meghatározni, hogy iskolai tevékenységéhez kapcsolódóan ki milyen célú és tartalmú videót készíthet, és azt hol és hogyan, kinek a számára teheti elérhetővé. E tekintetben érzékeny határ húzódik a szakmai tevékenység keretében és a magánemberként készített és közzétett felvételek között, hiszen a pedagógus esetében a hivatás és a magánélet nem teljesen szétválasztható. Emiatt egy hasonló videónak tisztáznia kell, hogy egészen pontosan milyen céllal készült, és mit vár megtekintőjétől, különösképpen a tanulóktól.
Álláspontunk szerint a tankerület igazgatója jogszabálysértő módon túllépte hatáskörét. A köznevelési törvény 61.§ (6) bekezdése szerint: „A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője az adott köznevelési intézmény alkalmazottjai tekintetében – a bérgazdálkodást érintő döntések, a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése kivételével – gyakorolja a munkáltatói jogokat.” Vagyis a tankerület igazgatója semmiféle fegyelmi ügyben nem rendelkezik hatáskörrel, sem írásban, sem szóban nem marasztalhatja el, nem figyelmeztetheti, nem büntetheti meg a pedagógust. Kivétel ez alól ugyanezen joghely szerint az az eset, amikor a pedagógus olyan magatartást tanúsít, ami a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ilyesmiről azonban nincs szó, a jelek szerint még a tankerületi igazgató szerint sem. Azaz, mivel nem ő az iskola igazgatója, neki nem az a dolga, hogy egy-egy pedagógus személyes munkájával foglalkozzon. Részéről a helyes megoldás a fent említett egyeztetés és az igazgató saját hatáskörben meghozott döntésének elfogadása lett volna.
Összegezve véleményünk szerint az eset legfontosabb tanulsága, hogy a köznevelésben dolgozó valamennyi szereplő pedagógustól a fenntartóig pontosan tisztában legyen a jogszabályi keretekkel és az ezek által kijelölt hatáskörök lehetőségeivel és korlátaival. Vagyis ismerje saját hatáskörét és ragaszkodjon hozzá, de közben tartsa tiszteletben nemcsak vezetői de beosztottai saját hatáskörét is. Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy a köznevelés valóban a jogszabályi keretek között működjön.
Budapest, 2020. 06. 16.
Az NPK Országos Elnöksége
