Összességében egy nagyon kiegyensúlyozott, az utóbbi évekhez képest is kevesebb problémát okozó írásbeli érettségi időszakon vagyunk túl – mondta lapunknak Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke. A Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézete szerint ugyanakkor hazánk érettségije nemcsak tudáspróba, hanem a gazdag, sok irányban művelt személyiségek garanciája, miközben itthon és nemzetközileg is jó, megbízható tudásszintet jelent.
Az írásbeli érettségi vizsgákat követően a diákok már nagyban készülnek a szóbeli feleletekre az országban. A hivatalos közlések szerint idén vannak változások a számonkérésben, nagyobb hangsúlyt kap a klasszikus műveltség felmérése. A Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézete gyorselemzést készített arról, hogy az érettségi vizsga nem csupán egy tudásmérési eszköz, hanem kulcsfontosságú szerepet játszik a társadalmi mobilitásban és a fiatalok jövőbeli lehetőségeinek kialakításában is. A szakemberek szerint
„az érettségi egyfajta kulturális beavatás is, vagyis hozzájárul a közös kultúra és értékek átadásához, letétele társadalmi beilleszkedést is jelez.”
Az elemzők úgy vélik, az érettségi vizsga ösztönző hatással van a diákokra, hogy komolyan vegyék a tanulmányaikat és felelősséget vállaljanak a saját képzésükért. A vizsga eredménye pedig közvetlen hatással van a továbbtanulási lehetőségekre, így fontos motivációs tényező is. Az érettségi ugyanakkor az esélyegyenlőséget is képviseli, lehetővé teszi, hogy a diákok – elvileg családi hátterüktől függetlenül – továbbtanulási lehetőségekhez jussanak. A vizsga eredményei alapján lehetőség nyílik felvételt nyerni egyetemekre vagy más felsőoktatási intézményekbe.
Garancia a művelt személyiségre
Az InfoRádióban Setényi János, az intézet igazgatója többek között kiemelte azt is, hogy jelenleg a megszerezhető szakmák egy jelentős részéhez érettségi szükséges, miközben hazánk érettségije a gazdag, sok irányban művelt személyiségek garanciája, nemzetközileg pedig jó, megbízható tudásszintet jelent. Hozzátette, a magyarokban és a csehekben például éppen ezért mindenütt megbíznak, mert terhelhető, szorgalmas, fegyelmezett és jól képzett fiatalokat küldenek a nemzetközi egyetemekre. Magyarországon egyébként már vannak olyan középszintű iskolák is, ahol eleve nemzetközi, illetve külföldön is elfogadott érettségit lehet szerezni, például ha ez szakképzéssel is társul.
Megoldható, kiegyensúlyozott feladatok
Összességében egy nagyon kiegyensúlyozott, az utóbbi évekhez képest is kevesebb problémát okozó írásbeli érettségi időszakon vagyunk túl – mondta lapunknak Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke. A szakember kijelentette: mivel a diákok felkészültsége és képességei nagyon eltérők lehetnek, megoszlanak a vélemények arról, hogy az idei írásbeli érettségi feladatok nehezek vagy könnyűek voltak. A magyar nyelv és irodalom szövegértési és elemzési feladatait kiegyensúlyozottan, illetve úgy választották meg, hogy jól megoldhatók legyenek, ezekről mindenhonnan csak elismerő kritikát lehetett hallani.
Horváth Péter hozzátette: a matematika mindig a mumus szokott lenni.
„Az idei személyes tapasztalatok és más olyan iskolákból kapott visszajelzések alapján, ahol nincsenek kiemelkedő képességű diákok, kijelenthető, hogy a vizsgázóknak barátságos, az összes témát érintő feladatokat kellett megoldaniuk, a tanárok pedig korrekt javítási kulcsot kaptak.”
Az idei matematikaérettségi szerinte semmivel sem volt nehezebb, mint a tavalyi.
Történelemből több panaszt hallott a kérdések nehézségi fokáról, de az életszerű dolog, hogy egyeseket nagyobb kihívások elé állítanak bizonyos tantárgyak, amelyek másoknak könnyebben mennek. Hozzáfűzte: az idegen nyelvek esetében az angolt választók rengeteg célnyelven hallgatható zenével találkoznak a hétköznapokban, valamint ilyen szövegeket olvasnak vagy angolul nézik a streaming szolgáltatók műsorait, ezért nem valószínű, hogy sok problémával kellett szembesülniük, németből viszont érkeztek panaszok a hallott szövegértési feladatra.
Fotó: Beol/Bencsik Ádám
