Beszámoló a 2022. május 13-i Életvitel és gyakorlat tagozat szegedi szakmai konferenciájáról

A 2022. február 12-i online tanácskozásunk folytatásaként, az ott felmerült legégetőbb problémák feltárására, megoldási utak, lehetőségek keresésére szerveztük meg tavaszi konferenciánkat Fókuszban a technikatanár UTÁNPÓTLÁS – MEGMARADÁS – CSELEKVÉS címmel.

Az alkalomhoz illő szegedi helyszínt a Szent-Györgyi Albert Agóra biztosította számunkra, melyet hálásan köszönünk Orbán Hedvig igazgató asszonynak.

A meghívott vendégeinket, előadóinkat, a résztvevő kollégákat Fodorné Magyar Ágnes a szakmai tagozat vezetője köszöntötte, a programot Bedő Kornél a Nemzeti pedagógus Kar elnökségének tagja nyitotta meg, beszédében vázolta a legfontosabb kihívásokat, melyekről a program keretében tudunk közösen gondolkodni, előrébb jutni.

Elsőként az UTÁNPÓTLÁS témakörében hallgattuk meg Dr. Benkő Zsolt a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Technika Tanszék tanszékvezetőjének előadását, aki „utolsó mohikánként” jött el hozzánk. Előadásából megtudtuk, hogy a felsőoktatási reformok sora oda vezetett, hogy mára a technika tanárképzés minden vára elesett, s napjainkban csak Szegeden működik Technika tanszék. Több tanszék együttműködésében Szombathelyen (a régit visszafejlesztve, de folyamatosan megtartva) és Nyíregyházán (a régit felszámolva, majd 2020-tól újrakezdve) is képeznek technika szakosokat. Ez azzal is járt, hogy nagyon kevesen jelentkeztek technika szakos képzésre (volt olyan év is, hogy egyáltalán nem volt jelentkező), s a végzettekből – másmilyen okok miatt – kevesen helyezkedtek el a pedagógus pályán. Az okok nagyon összetettek, de a 2018-as reform után lassú emelkedés figyelhető meg, ami biztató.

Az első előadásból is kitűnt, de naponta érezzük is, hogy ki kell tartanunk. Hogy hogyan, erről szólt következő előadónk: Dr. Szabó Éva pszichológus, a Szegedi Tudományegyetem Pszichológiai Intézet vezetőjének előadása. A tartalmas, jó hangulatú, csipetnyi humorral fűszerezett előadásban sokszor magunkra ismerhettünk. Tisztáztuk a kiégés fogalmát, s azt, hogy hogyan ismerhetjük fel a jeleit. Mit tehetünk, hogyan fordulhatunk vissza az úton? Megtudtuk azt, hogy a jó tanárokat fenyegeti a kiégés, s hogy a presztízs többet számít, mint gondolnánk. Ezért, ha vezetők vagyunk, bármilyen közösségben, éljünk a rendelkezésünkre álló elismerési lehetőségekkel. Sokszor néhány szó is lehet mentőöv. Vigyázzunk magunkra, mert, ahogy előadónk mondta: „Szebb is, jobb is van nálam, de olyan, mint én csak egy van.” Nagyon fontos, hogy minden helyzetben tegyük meg, amit tudunk!

A cselekvési lehetőségek feltárásában Hajnal Gabriella a Klebelsberg Központ elnöke volt az előadónk. Bevezetőjében elmondta, hogy a NAT2020 készítése során 84 témában érkezett beadvány hozzá, amelyet tantárgyként szerettek volna megjeleníteni az alaptantervben. Elnök asszony úgy látja, hogy hosszútávon paradigmaváltás kell az iskolában, nem lehet eredményesen fenntartani a tantárgyakra bontott oktatást. Nagyobb hangsúlyt helyezne a gyakorlati tevékenységekre, a technika tantárgyra.

Lehetőségünk volt előzetesen és a helyszínen is kérdéseket feltenni elnök asszonynak, s az ezekre adott választok mentén tekintettük át tantárgyunk helyzetét, lehetőségeit. A beszélgetés során érintett főbb témák:

  • óraszám, tömbösítés – heti egy óra tömbösítése fontos, az intézményeknek erre van lehetősége.
  • szaktantermek fejlesztése – jelenleg 180 okostanterem fejlesztése valósult meg (hátrányos helyzetű térségekben), ebben van technika csomag is. A kreatív tanterem nem csak informatikáról szól (jól támogatják tantárgyunk D moduljának megvalósítását a 3D nyomtatók, lézervágók, robotcsomagok).
  • technika anyagellátás – (a beszélgetés során többször is visszatértünk erre a kritikus pontra) fejkvóta szükséges, ami másra nem használható. Ilyen most is van, de valamiért nem mindig ér célba. Vannak tankerületek, ahol nagyon jól működik az anyagellátás, máshol nem jutnak anyaghoz a gyerekek. Elnök asszony összegyűjti a jó gyakorlatokat, segíti a terjesztésüket. Az intézményeknek biztosított ellátmányi keret most is biztosít lehetőséget apróbb dolgok megvásárlására, nem kell megvárni a kötelezettségvállalással járó adminisztrációt.
  • modulválasztás – eddig nem történt felmérés arról, hogy az iskolák a tantárgy négy moduljából (épített környezet, háztartástan, kertészet, modellezés) melyiket alkalmazzák a helyi tantervükben. A jövőben készül erről felmérés.
  • iskolakertek – ahol erre van hely, nagyon fontos, támogatja elnök asszony az iskolakertek kialakítását, működtetését, sőt a termesztett élelmiszerek felhasználását is.
  • csoportbontás, tanárhiány – sok helyen alkalmazzák a kerettantervben szereplő létszámhatárt, többnyire informatikával bontva. Ahol tanító, technika műveltségterületi képesítéssel tanítja a tantárgyat, megteremtik majd a lehetőségét annak, hogy képesítését a 7. évfolyamra is kiterjesszék, pedagógus továbbképzés elvégzésével.
  • tanulmányi versenyek – készül versenylista, melyen történő részvételt támogatást kap majd. Még nincs eldöntve, de az is járható út, hogy a verseny szervezője kapja meg a támogatást. Tantárgyanként korlátozott számú verseny, illetve tematikus versenyek is felkerülhetnek a listára.
  • több intézményben tanító pedagógusok helyzete – elnök asszony fontosnak tartja, hogy a több intézményben végzett munkáért, a jövőben legyen többlet juttatás, esetleg valamilyen pótlék. Fontos a szervezés, az érintett intézmények órarendjének összehangolása, hogy minimalizálják a helyszínek közötti naponkénti utazást.

A konferencia zárása után nagyon sok pozitív visszajelzés érkezett az előadókkal, a témákkal kapcsolatban. Elhangzott, hogy a beszámoló és a szakmai anyagok elérhetőek lesznek a Nemzeti Pedagógus Kar honlapján. A program előtt és után büfé és munkadarab ajánló kiállítás volt az előtérben, mely lehetőséget teremtett ismerkedésre, kapcsolatépítésre.

Fodorné Magyar Ágnes

szakmai tagozatvezető

[envira-gallery id=”11563″]