A 2023. október 17-én tagozati üléssel egybekötött online konferenciát tartottunk. A konferenciát nagy örömünkre nagyarányú érdeklődés övezte, ez visszaigazolta a témaválasztásunk aktualitását.
Programunk megnyitóval, és tájékoztatással kezdődött: A 14:30 – kor kezdődő konferencián Petőné Horváth Mária tagozati elnök tájékoztatta tagozat tagjait az eltelt időszak munkájáról, röviden az alábbiakról.
A 2023-as évben célkitűzéseink:
A Földünk, környezetünk tagozat 2022-ben sikeres szakmai évet zárt, tagságunk aktívan részt vett a tagozat munkájában.
2023-as célkitűzéseink:
- A földrajz tantárgy oktatásának módszertani segítése.
- Aktuális szakmai kérdésekben a tagozat tagjainak véleményeztetése, és az összesített vélemény megfogalmazása.
- Aktív tagozati kör kialakítása, országos lefedettségre törekvés.
- Szeretnénk hagyományt teremteni abban is, hogy un. „Jó gyakorlatokat” tekintünk meg, a földrajz oktatásban, az arra vállalkozó iskolákban.
- Konferenciát tervezünk a földrajz tanárképzés helyzetéről is, továbbá, az új földrajz érettségiről. Az új földrajz érettségi tartalmazza a projektmunka + 20 újszerű tétel lehetőségét. Erről nem kaptunk, mindenre kiterjedő iránymutatást, vezérfonalat, ezért erről szeretnénk tanácskozni.
- A földrajz tanulmányi versenyek száma rendkívül megnőtt, a régiek mellé újakat is szerveznek. Tervezzük, hogy a szervezők egy online alkalommal röviden bemutathassák saját versenyüket.
A tagozati elnök rövid tájékoztatása után két nagyon színvonalas, az oktatásunk mindennapjaiban jól hasznosítható előadást hallgattunk meg. A két előadás prezentációját mellékeltem. Mindkét előadást nagy várakozás előzte meg, az új földrajz érettségivel kapcsolatos tudnivalókat az újdonság miatt, a földrajztanár képzésről szólót pedig a tanári utánpótlás miatt.
„Gondolatok a földrajz érettségi tartalmi és formai megújításával kapcsolatban”
Előadó: Kapusi János földrajz -angol szakos tanár, phd. Debreceni Egyetem
Az előadás az alábbi témák szerint volt felépítve.
1. Az érettségi 2024 tavaszától (a párhuzamosság vége)
Írásbeli vizsga részei:
Topográfiai ismeretek 20%, Földrajzi-környezeti ismeretek: 40%, Gyakorlati feladatok (számítás, ábra, grafikon, kép, forrás, stb.): 40%
- A projektmunka és a ’B’ típusú szóbeli
- Projektötletek és szaktanári feladatok
- Érettségi felkészülés
- Gyakorlati tapasztalatok (közép/emelt) szinten.
- Idegen nyelvű földrajz érettségi
A konkrét feladatok, határidők és teendők a prezentációban jól követhetők.
Az előadást utáni konzultációban a projekt munka megszervezése, a határidők és témaötletek vetődtek fel. A projekt munka a földrajz tantárgyban újdonság, ezért a lebonyolításával kapcsolatban hangzottak el hozzászólások.
„A gyakorlatorientált képzés, és az együttműködés szerepe az átalakuló földrajztanár képzésben”
Előadók: Bácskainé Dr. Pristyák Erika főiskolai docens. Nyíregyházi Egyetem Turizmus és Földrajztudományi Intézet, valamint Dr. Tömöri Mihály, főiskolai docens, Nyíregyházi Egyetem Turizmus és Földrajztudományi Intézet
Az előadók ismertették az Egyetem képzési struktúráját, specialitásait, prezentációt mellékelve.
Az előadás kitért arra is, hogy új módszerekkel, élményközpontú, gyakorlat orientált képzéssel szeretnék a hallgatókat bevonzani a földrajztanár képzésbe. Céljuk, hogy megszerettessék a tanítást a hallgatókkal, és minél hamarabb iskolai közegbe is kerüljenek. Innovatív munkájuk mellett is, hallgatói létszámgondokkal küzdenek. Az érdeklődés és a motiváltság hiánya a szak iránt gondot jelent.
A konzultáció során felvetődött az a gondolat is, hogy ez nem egyedi jelenség, más egyetemek is hasonló gondokkal küzdenek!
Az előadások után rövid tájékoztatást tartott, a Nemzeti Pedagógus Kar aktuális eseményeiről Szabó Gyula a Nemzeti Pedagógus Kar elnökségi tagja, tagozati tagunk.
A konferencia utolsó részében Petőné Horváth Mária tagozati elnök levezetésével alábbi megállapításokra jutottunk.
Az új földrajz érettségi a régitől alapjában véve nem sokban különbözik, a projekt munkával teremt új lehetőséget. A mindennapi tanítási tapasztalatok rávilágítanak, hogy a heti 1,5 órás földrajz tanulás a NAT és kerettanterv 2020 tananyagának értő elsajátításához, a készségek begyakorlásához kevés. Ezért minden évfolyam az előtte lévő lemaradásait pótolja. Az általános iskolából középiskolába kerülőknél hiányzik a magabiztos térképolvasási készség, Magyarország, és a kontinensek tájainak ismerete. Így az általános földrajzi ismeretanyag átadása helyett hónapok mennek el ezeknek a témáknak elsajátításával. Ez az időkeret nem kedvez a korszerű, interaktív, tevékenykedtető módszerek alkalmazásának sem. A tananyag csökkenés nem történt meg, az általános iskolában a tananyag bővült, talán azon meggondolásból, hogy középfokon nem mindegyik iskolatípusban tanulnak majd földrajz tantárgyat. A rendelkezésre álló óráknak és a tananyag tartalmak, mennyiségek szinkronizálását javasoljuk. Napjainkban a földrajzi ismeretek szerepe a globalizáció miatt is felértékelődött.
Dr.Szilassi Péter felszólalása:
A Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézete által immár 12 éve megszakítás nélkül megrendezi a Jakucs Laszló Nemzetközi Középiskolai Földrajzversenyt, tájékoztatott bennünket Dr. Habil Szilassi Péter egyetemi docens, egyúttal beszámolt arról, hogy milyen színvonalas, és népszerű verseny a diákok és földrajztanárok körében.
A Földünk, környezetünk tagozat tagjai, Petőné Horváth Mária tagozati elnök, és Szabó Gyula elnökségi tag is támogatja, és javasolja, hogy a Jakucs Laszló Nemzetközi Középiskolai Földrajzverseny kerüljön fel a KÖBÜKI Program, valamint a Nemzeti Tehetség Program meghívásos pályázat útján támogatott versenyek listájára.
Ezért tisztelettel kérjük Horváth Péter elnök urat, hogy Dr. Maruzsa Zoltán államtitkár úr felé tolmácsolja javaslatunkat, kérésünket.
Az előadások prezentációja az alábbi linkeken tekinthető meg:
Földrajztanár képzés Nyíregyházi Egyetem_scan
Kapusi J Érettségi előadás NPK 20231017_scan
Petőné Horváth Mária
tagozati elnök
Földünk, környezetünk tagozat
Debrecen, 2023. október 17.
