Tisztelt Pedagógus Kollégák!
Március 13-án megkezdődtek az ún. Státusz törvény tervezetével kapcsolatos egyeztetések az államtitkárságon, amelyen a Nemzeti Pedagógus Kar képviseletében Horváth Péter elnök és Iszák Tibor alelnök vett részt.
A tagság véleményének kialakítása miatt kértük a területi elnökségeket, hogy véleményezzék a megjelent anyagot. Örömmel mondhatom, hogy soha ilyen számban nem érkezett az elnökséghez hozzászólás, amit köszönünk, mert nagyban hozzájárul a javaslataink megfogalmazásához. Természetesnek tartom, hogy az egyes paragrafusokhoz fűzött vélemények között vannak eltérések. Ezért is mondjuk sok esetben, hogy mi általában árnyalt véleményt adunk, hangsúlyozva a többségi álláspontot.
Voltak azonban olyan szabályozók, amelyhez a beérkező javaslatok lényegét tekintve teljesen megegyeztek. Természetesen az egyeztetés alkalmával el tudtuk mondani az NPK álláspontját minden részletről, de fontosnak tartom a nyomatékosság kedvéért összefoglalni azokat, amelyekben egységes nézőpont jelent meg.
- fejezet – Munkaidő és a pihenőidő
Az egész pedagógus szakma úgy gondolja, hogy konkrét heti óraszám meghatározása szükséges a kötött munkaidő neveléssel-oktatással lekötött munkaidejére. A jelenlegi szabályozást (pedagógus nevelési-oktatási intézményben 22-26 óra) mindenki rossznak gondolja. Természetesen legtöbben a korábban meghatározott 22 óra/hét szabályozást szeretnék viszont látni.
Informálódva a Klebelsberg Központnál, jelenleg nagyjából 24-25 óra/hét az átlagosan ellátott óraszám. Ehhez jönnek hozzá az eseti helyettesítések. Ennek figyelembevételével elfogadható, reálisabb és a mainál sokkal kedvezőbb lenne a tantárgyfelosztásban 22 óra/hét heti 2 óra át nem vihető helyettesítéssel, vagy 23 óra/hét is, amit ki lehetne egészíteni azzal, hogy heti 1 órára (nem átvihető módon) eseti helyettesítésre be lehet osztani a pedagógust. Az ezen felül végzett tanítási munka pedig túlóraként kerülhetne kifizetésre. Ez sokkal átláthatóbb, tisztább helyzetet teremtene mindenki számára. A túlóra számolásnál pedig az osztószám nem az anyagban szereplő 174, hanem a jogszabályban eddig benne levő (bár nem feltétlenül így alkalmazott) 4,33*22=95,26 lenne.
A Pedagógusok Szakszervezete hasonló javaslatot tett. A fix óraszám nekik is fontos, az előbbiekben leírt mértékét ők is támogatnák.
- § Felmentési idő
A korábbi szabályozás a felmentési időt 60 naptól 8 hónap időtartamig határozta meg a munkában töltött évek függvényében. Ez változna meg egységesen 60 napra. Különösen kedvezőtlenül érinti ez a nyugdíjba vonuló kollégákat. Egyetértve azzal a változtatással, hogy a felmentési idő végét a munkáltató az oktatási feladatok megszervezése érdekében meghatározhatja (ez életszerű és logikus változtatás), ugyanakkor a javaslatunk az volt, hogy maradjon az eddigi szabályozás.
Megfontolandó esetleg az az elképzelés és a tervezetben szereplőnél mindenképpen méltányosabb lenne, ha ebben nem jutunk előre, hogy a felmentési idő további része (munka alól mentesített) ilyenkor legalább annyi lenne, mint amennyit a munkavállaló ledolgozott az év végéig, vagy a félév végéig, de legalább 60 nap.
- § Értelmező rendelkezések 16. pont
Javasoljuk, hogy az eddigi közalkalmazotti kör, de legalább a laboráns, rendszergazda munkakörben foglalkoztatott munkavállalók kerüljenek köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba.
- § A foglalkoztatotti létszám
Javasoljuk, hogy a majdan kiadott kormányrendelet fenntartóra való tekintet nélkül, egységesen határozza meg a foglalkoztatotti létszámot.
- A jelenlegi szabályozás szerint a pedagógusok száma, az intézmény által ellátott óraszám és a tanítási óraszám alsó határának (22 óra) osztásával jön létre. Mivel azonban ezt a létszámot a Klebelsberg Központ illetve a tankerületek nem tudják finanszírozni, ezért az így kiszámolt létszámnak nagyjából a 65%-a biztosított jelenleg. Ez úgy jön ki, hogy a Központ az óraszámokat az osztálylétszámok függvényében módosítja (megjegyzem abban van ráció, hogy a kisebb létszámoknál nem szükséges annyi csoport bontás, ha ezt más körülmény nem indokolja).
- Ha ez a tanulói létszám alapján kerül megállapításra, akkor figyelni kell arra, hogy tanulói létszámok nagyon vegyesen alakulnak (az osztályok létszámai akár 5-40 közé is eshetnek, a kisebb osztálylétszámú iskolák rosszul járnának), ezért a tankerület és az intézmény az ellátandó feladatok figyelembevételével állapodhat meg a létszámról.
- § A köznevelési foglakoztatotti jutalom
Az új szabályozás a közalkalmazotti jogviszony helyett szakmai gyakorlatot ír, ami kedvezőtlen azoknak a munkavállalóknak, elsősorban nőknek a gyermekük születése miatt, akik hosszabb időre kiestek a munkaviszonyból. Ezt egyetlen résztvevő szervezet sem támogatta, és a javaslat az volt, hogy ez a jogviszonyhoz kapcsolódjon. Az Államtitkárság jelezte, hogy nincsen olyan szándék, hogy hátrányos helyzetbe kerüljenek az előbb említett munkavállalók, így az eddigi jogviszonyban töltött idő (az új jogszabály életbelépéséig eltelt idő) bele fog számítani a gyakorlati időbe.
- § Határozott idejű kinevezés
Többen írták, hogy a most javasolt két év nem fogja tudni kezelni azt a helyzetet, amikor például gyermek születése miatt ennél hosszabb ideig kell valakit helyettesíteni. A javaslatot, miszerint maradjon a régi, elfogadták.
- Munkaközösség-vezetők
A teljesítményértékelési rendszer bevezetése sokkal jobban megköveteli a pedagógusok szakmai munkájának alaposabb ismeretét. Ehhez az intézményekben szükség van a munkaközösség-vezetők aktívabb, felelősségteljes segítségére. Javasoljuk a munkaközösség-vezetői pótlék emelését az osztályfőnöki pótlék szintjére, illetve munkaidejük 20 óra/hétre való csökkentését.
- Intézményi dokumentumok elfogadása, jóváhagyása
Ebben az esetben is egyértelmű volt a javaslat, hogy a Házi rend, mellett a Pedagógiai Program és a Munkaterv olyan Tervezet, amelynek tartalmát többségében a nevelőtestületnek vagy a nevelőtestület irányításával kell megvalósítani. Így célszerűbb a korábbi szabályozás, elfogadva, hogy az esetleges többletkötelezettség esetében szükséges a fenntartó jóváhagyása.
Az eddigi egyeztetés folyamán az ott levő szervezetek képviselői elmondták a véleményüket, megtették javaslataikat, amelyek jegyzőkönyvbe kerültek. A minisztériumban folynak erről tovább a belső egyeztetések, majd reményeink szerint újra tárgyaló asztalhoz ülünk.
Horváth Péter
a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke
