Ami a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában pontosan elhangzott 2020. május 14-én:
Június 1-jétől elvileg, miniszterelnök úr azt mondta, hogy érdemes lenne gondolkodni azon, hogy mik azok szempontok, amelyek a döntést befolyásolhatják, mi is ezeket tettük meg. Tehát hogyan, melyik korosztályt érdemes esetleg meggondolni, hogy visszatérjen az iskolába, ha visszatérnek, akkor ott milyen típusú munkáról lehet szó, hogyan folytatódhat az oktatás. Ha belegondolunk, akkor igazából nekem úgy tűnik logikusnak, ha valaki visszatérhet egyáltalán – de hangsúlyozom, hogy a járványügyi helyzettől nagyon sok függ, hiszen hogyha a másfél méteres távolságot tartani kell, akkor azért nehezen elképzelhető, hogy akár az első négy évfolyam is visszatérjen, hiszen a városi iskolák döntő többségében azért 20-30 körüli diáklétszám van – de ha valamin érdemes gondolkodni, akkor az az esetleg, hogy az első négy évfolyam megkezdhesse a munkát.
Nem is talán a klasszikus munkára gondolok, hanem az eddigi tapasztalatok megbeszélése, az eddigi munka eredményeinek megerősítése történhetne ebben az utolsó két hétben. Azért inkább erről a korosztályról van szó, mert hogy ha valóban megindul ismét a gazdaság, akkor azért szükség lesz a munkaerőre, viszont kétségtelen, hogy az első négy évfolyam melletti szülőknek kellett sokkal nagyobb munkát végezni otthon, és rájuk továbbra is, ha otthon vannak a gyerekek, valószínűleg otthon szükség van. Másrészt az első négy évfolyamon különösen az első-második osztályban értelmezhető legnehezebben a digitális oktatás. Hát harmadrészt pedig a kicsiknek van a legkisebb mozgása, míg otthonról az iskolába eljutnak, hiszen ott azért alapvetően körzetesen szerveződik az oktatás. Tehát ha valamin esetleg érdemes gondolkodni, akkor az az első négy évfolyam.
Én azt gondolom, hogy középiskoláknál nem nagyon jöhet szóba az, hogy ismét az utolsó két hétben megkezdődjön a rendes iskolába járással való oktatás. Illetve a szakképzésben úgy tudom, hogy azon gondolkodnak a minisztériumban, hogy a gyakorlati szakmai gyakorlat esetleg elindulhasson a külső képzőhelyeken, vagy benn az iskolában, ott lehetne biztosítani a megfelelő körülményeket.
Visszahallgatható itt:
A 444.hu állítása: „A Nemzeti Pedagóguskar két hétre iskolába küldené az alsósokat”
https://444.hu/2020/05/14/a-nemzeti-pedagoguskar-ket-hetre-iskolaba-kuldene-az-alsosokat
- A Nemzeti Pedagógus Kar legfőbb döntéshozó szerve az Országos Küldöttgyűlés, mely ilyen javaslatot nem hagyott jóvá. Vagyis a Nemzeti Pedagógus Kar ilyen javaslatot nem tett.
- Horváth Péter, aki a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, mint a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója, és mint az Operatív Törzs Oktatási Akciócsoportjának tagja beszélt a Kossuth Rádióban. Tehát nem a Nemzeti Pedagógus Kar nevében nyilatkozott.
- Semmiféle javaslatról nem tett említést, arról beszélt, milyen szempontok alapján miről lehet gondolkodni, az iskolák esetleges újraindításának milyen szempontjai jöhetnek egyáltalán szóba az ő véleménye szerint.
A 444.hu további állítása: „Hozzátette: azért az első négy évfolyamnak érdemes megnyitni a kapukat…”
- Horváth Péter nem állította, hogy érdemes volna az első négy évfolyamnak megnyitni az iskolákat. Azt mondta, hogy ha egyáltalán meg lehet nyitni valakinek, akkor az az első négy évfolyam lehet.
A Blikk állításai:
„Ekkor nyithatnak ki itthon az iskolák, de nem mindenkinek”
- A beszélgetésben nem hangzott el olyan, hogy az iskolák újranyitnak, különösképpen nem hangzott el az újranyitásra vonatkozó időpont.
„Elsősorban az első négy évfolyamnak lehetne kinyitni az iskolákat júniustól, ha a járványhelyzet lehetőséget ad rá – közölte a Nemzeti Pedagóguskar elnöke csütörtökön a Kossuth rádió reggeli műsorában.”
- Horváth Péter ilyet nem közölt. Arról beszélt, hogy gondolkodni kell és lehet az újranyitással kapcsolatban, és neki az a véleménye, hogy ez az első négy évfolyam esetében jöhet egyáltalán szóba.
